Mindennapi áhítatok

2020. december 6., vasárnap

Igehely: 5Móz 3:23-29; Kulcsige: 5Móz 3:24 „Uram, Uram! Te már megmutattál szolgádnak valamit nagyságodból és kezed erejéből. Mert van-e olyan Isten az égben vagy a földön, aki olyan hatalmas tetteket tudna véghez vinni, mint te?”

Isten kétszeres megszólítása gyakori mind az Ó- mind az Újszövetségben. A kettőzés lehet természetes reakció, ami előfordul olyan egyszerű szavaknál, mint az „igen” vagy „nem”. Néha személyek nevét ismételjük.

2020. december 4., péntek

Igehely: Lk 13:31-35; Kulcsige: Lk 13:34 „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a kotlós a csibéit szárnyai alá, de nem akartátok!”

Gyönyörű illusztrációt használ Jézus Krisztus ez alkalommal is: ritkán látni olyan kiscsibét, amelyik ne szaladna oda, ha hívja a kotló. Most azonban nem egy személyt, hanem egy nagyobb közösséget érint a szemrehányás. Kétféle akaratról olvasunk: én sokszor akartam – ti nem akartátok.

2020. december 3., csütörtök

Igehely: Lk 10:38-42; Kulcsige: Lk 10:41 „Az Úr azonban így felelt neki: Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz.”

Amikor ez a történet elénk jön, általában elítéljük Mártát, pedig ő vendégszerető asszony volt. Az ige őt nevezi meg, hogy befogadta az Urat a házába (38.v.). Azt is olvassuk róla, hogy sokféle szolgálatot végzett az Úr előtt (40a).

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 25:11–15 Kulcsige: Péld 25:15 „Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri.”

Az aranyalma ezüsttányéron gyönyörű és kívánatos. Ilyen a helyén mondott ige (11.v.). De ahhoz, hogy helyén tudjuk mondani, ki kell várni és fel kell ismerni ennek az idejét. Ehhez türelem és bölcsesség kell. Nem mindegy, hogyan mondjuk és hogyan fogadjuk az intést, feddést (12.v.). A szóláshoz bölcsesség, a fogadáshoz engedelmes lelkület kell. Ahogy mondjuk és ahogy fogadjuk az intést, az elárulja, hogy mi lakik a szívünkben. Legyünk Istennek megbízható követei, akikben gyönyörködik az Úr (13.v.).