Mindennapi áhítatok

2025. január 18., szombat

Igehely: Mk 2:18–22 Kulcsige: Mk 2:20 „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor azon a napon böjtölni fognak.”

Ebben a fejezetben a böjt kérdése kerül napirendre. Az Ószövetség csak a nagy engesztelés napján, évente egyszer írta elő a böjtöt, mint a bűnbánat jelét, de a farizeusok kiegészítették azt a hétfőn és csütörtökön való böjtöléssel.

2025. január 17., péntek

Igehely: Mk 2:13–17 Kulcsige: Mk 2:17 „Amikor Jézus ezt meghallotta, így szólt hozzájuk: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.”

Jézus a bűnösökért küldetett. Megtérésre hívással kezdi a szolgálatát: „Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1:15).

2025. január 14., kedd

Igehely: Mk 1:40–45 Kulcsige: Mk 1:40 „Odament hozzá egy leprás, aki könyörögve és térdre borulva így szólt hozzá: Ha akarod, megtisztíthatsz.”

Abban a korban a lepra az egyik legelterjedtebb és legfélelmetesebb betegség volt. Az Ószövetségben ez nemcsak testi, fizikai betegség volt: a leprás ember rituálisan tisztátalanná vált, ami társadalmi következményekkel is járt.

2025. január 13., hétfő

Igehely: Mk 1:35–39 Kulcsige: Mk 1:35 „Nagyon korán, amikor még sötét volt, felkelt, és félrevonult egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.”

Jézus Krisztus imádkozó életet élt. Az imádkozás fontosságát abban láthatjuk, hogy korán reggel, mielőtt megvirradt volna, felkelt és kiment egy puszta helyre imádkozni. Értékes perceket töltött az Atyával való közösségben.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 5Móz 15:12–18 Kulcsige: 5Móz 15:16 „De ha azt mondja neked: Nem megyek el tőled! – mert megszeretett téged és házad népét, mert jó dolga volt nálad.”

Kü­lön­bö­ző kap­cso­la­tok­ban va­gyunk jelen e vi­lág­ban. Ezek közül em­lí­tek né­há­nyat: társ, szülő, gyer­mek, test­vér vagy szol­ga és úr vi­szo­nyá­ban élünk. A Bib­li­á­nak min­den ka­te­gó­ri­á­ra meg­van a ta­ní­tá­sa, hogy a sze­re­pek ne üt­köz­ze­nek, hanem in­kább har­mo­ni­zál­ja­nak. Mint aho­gyan a te­rem­tett vi­lág­ban is meg­van az össz­hang, úgy az em­be­ri tár­sa­da­lom­ban is meg kell, hogy le­gyen. Az egy­ház­ban, Krisz­tus népe közt is nagy ennek ér­té­ke. Az Ószö­vet­ség, de az Új­szö­vet­ség is ren­del­ke­zik azok­kal a ta­ní­tá­sok­kal, amit be kell tar­ta­ni és kö­vet­ni kell.