Igehely: Zsolt 119:1–10 Kulcsige: Zsolt 119:1 „Boldogok, akiknek az útja tökéletes, akik az Úr törvénye szerint élnek.”
A boldogság nem mindenkinek jelenti ugyanazt. Van, aki úgy gondolja, hogy az anyagi javak teremtik meg azt: egy új ház, egy új autó. Amint meglesz a ház vagy autó, a várva várt megelégedés hamar elillan. Esetleg kapcsolatoktól várjuk a boldogságot (házastárs, gyerek, barátok stb.).
Igehely: Mt 23:1–12 Kulcsige: Mt 23:10 „Ne hívassátok magatokat tanítóknak se, mert egy a ti tanítótok: a Krisztus.”
Manapság az emberek zöme keres egy-egy véleményvezért, énekest, politikust, akit követni akar. Saját vágyaik alapján határozzák meg, hogy ki legyen az, főleg azok népszerűsége alapján. Ennek számos veszélye van.
Igehely: 1Pt 2:18–25 Kulcsige: 1Pt 2:22 „ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját.”
A szenvedés kemény műhely. De Isten ezt használja fel arra, hogy dicsőségére formálódjunk, hogy megmaradjunk Őbenne. Nem lehetne más eszköz erre? Isten végtelen bölcsessége és szeretete által így döntött.
Igehely: Jel 19:11–16 Kulcsige: Jel 19:16 „Ruhájára és derekára ez a név van írva: királyoknak Királya és uraknak Ura.”
Választási kampány idején a pártok mind azt állítják, hogy náluk van az igazság. Másoknál jobbnak, különbnek mutatják magukat. A mai igerész arról beszél, hogy Jézus az igaz király, aki maga az igazság. Kizárólag Ő tud pártatlanul ítélni, kormányozni.
Igehely: Zsid 4:14–16 Kulcsige: Zsid 4:14 „Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.”
Az első főpap Áron volt. Isten felhasználta őt a tervében irgalma által, de nem volt tökéletes. Nem ragaszkodott teljes mértékben Isten akaratához. A nép hamar rá tudta venni, hogy más istent készítsenek a saját elképzeléseik szerint, akinek hódolhatnak.
Igehely: 2Kor 9:10–15 Kulcsige: 2Kor 9:15 „Hála legyen Istennek kimondhatatlan ajándékáért!”
Pál apostol arról beszél itt, hogy a szentek dicsőítik Istent a korinthusiak szolgálata miatt, mert nem bizonyos szükségeket elégítenek ki csupán a szentek közösségében. Engedelmességből tett bizonyságuk Krisztusról és a jószívűségük hálára indítja a hívőket. Bennük meglátták az Isten jóságát.
Igehely: Jn 20:24–29 Kulcsige: Jn 20:25 „A többi tanítvány így szólt hozzá: Láttuk az Urat. Ő azonban ezt mondta nekik: Ha nem látom a kezén a szegek helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem.”
A feltámadást racionálisan bizonyítani, és ez alapján hitelesnek elfogadni ma sem lenne könnyű feladat. Tamásnak is volt oka a hitetlenségre, de volt oka reménykedni is Jézus feltámadásának bizonyosságában. Hiszen Jézus maga is több alkalommal tett utalást halálára és azt követő feltámadására. Bizonyíték lehetett az üres sír, amit maga is megnézhetett volna, hiszen napok álltak rendelkezésére. A tanítványok tanúságtétele is meggyőzhette volna, hiszen évekig voltak társak, láthatta életüket, jól ismerte őket.