Mindennapi áhítatok

2020. július 20., hétfő

Igehely: Lk 14:25-35; Kulcsige: Lk 14:27 „Ha valaki nem hordozza a maga keresztjét, és nem jön utánam, az nem lehet az én tanítványom.”

Jézusnak a legtöbb beszéde (ez is) döntésre felhívó. Ő dönt az ember mellett, az ember dönt Jézus mellett; lehet hozzá jönni, tanítványává lenni. Ám aki Krisztussal akar közösségben élni, annak kizáró jellegű kitételekkel is számolnia kell: „Ha...

2020. július 19., vasárnap

Igehely: 1Kor 9:24-27; Kulcsige: 1Kor 9:24 „Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek.”

Az evangélium a győzelem örömüzenete. Jézus Krisztus legyőzte a bűnt, a halált, a Sátánt, és szabaddá tette a benne hívőket! Pál azért lett „mindenkinek mindenné”, hogy az egyetlen lehetőséget, Krisztust minél érthetőbben vihesse közel mindenkihez.

2020. július 18., szombat

Igehely: 1Thessz 5:21-25; Kulcsige: 1Thessz 5:24 „Hű az, aki elhív erre titeket; és ő meg is cselekszi azt.”

Ezen a világon minden bizonytalan. Az erős kőfal leomlott Jerikó körül. Nem védte meg a város lakóit. A Titanic nem vitte át az utasokat a túlsó partra. Ha emberek által készített űrhajó indulna a mennyországba, nem ülnék fel rá. Biztosra akarok menni. Istennél minden teljesen biztos.

2020. július 17., péntek

Igehely: Róm 3:20-31; Kulcsige: Róm 3:28 „Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül.”

Jézus azt mondja a keskeny útról: kevesen vannak, akik megtalálják azt. A széles útról pedig, hogy sokan járnak rajta. Nem mindenki, mert már némelyek megtalálták a keskeny utat. De melyik visz az életre? Azon kell nekünk járni! Isten igazságosan ítél.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Jób 32:6–12 Kulcsige: Jób 32:8 „De csak a lélek az a halandóban, a Mindenható lehelete, ami értelmessé teszi.”

A három barát hosszú vitát folytatott Jóbbal a szenvedése okairól. Egy idő után a vita elakadt. Elihú eddig türelmesen várt a megszólalással, mivel fiatalabb volt a többieknél. Úgy érezte, hogy most már megszólalhat, mert fontos üzenete van Jób és barátai számára (5–7 v.). Azt állítja, hogy az embernek nem az előrehaladott kora, hanem az Istennek benne lakó Lelke adja a bölcsességet (8.v.).

Jób szenvedéstörténetének kontextusában az igazi bölcsesség a megpróbált Jób ajkán fogalmazódik meg: „Bizony könnyelmű voltam! Mit felelhetnék neked? Kezemet a számra teszem” (Jób 40:4).