Mindennapi áhítatok

2019. október 23., szerda

Igehely: 2Kir 13:20-21; Kulcsige: 13:21 „Éppen akkor temettek egy embert, de amikor meglátták a rablócsapatot, belökték azt az embert Elizeus sírjába, és elmentek. Az az ember pedig hozzáérve Elizeus teteméhez, életre kelt, és talpra állt.”

Egy érdekes történetet olvastunk ma a Bibliából. Elizeus Isten hű szolgája volt, mindenben Isten akaratát követte, de mikor befejezte rábízott feladatait, Isten magához szólította. Egy év múlva, egy számunkra ismeretlen ember meghalt, akit épp temetni készülnek.

2019. október 22., kedd

Igehely: 1Móz 50:22-26; Kulcsige: 50:24 „Azután József ezt mondta testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonyosan rátok tekint, és majd elvezet benneteket ebből az országból arra a földre, amelyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak.”

Isten gondoskodó szeretete abban nyilvánult meg, hogy József testvéreinek gonoszságát jóra fordította. Azok irígységből eladták, Isten pedig épp az ő megtartásukra rendelte Józsefet Egyiptom gondviselőjévé.

2019. október 21., hétfő

Igehely: ApCsel 9:36-42; Kulcsige: 9:39 „Péter felkelt, és velük ment. Amikor odaért, felvezették a felső szobába, az özvegyasszonyok pedig mind elébe álltak, és sírva mutogatták azokat az ingeket meg ruhákat, amelyeket Dorkász készített, amíg velük volt.”

A Joppéban történt esemény, egy kedves nőtestvér, Dorkász halálhíre megrázta az egész környéket. A sok jótettéért mindenki nagyon sajnálta. Egy személy elköltözésekor általában azt emlegetik róla, amit életében tett, ahogy viselkedett másokkal.

2019. október 19., szombat

Igehely: Mk 14:32-42; Kulcsige: 14:38 „Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.”

Hamar elcsüggedünk vagy éppen felületessé válunk, amint kényelmetlen fizikai vagy lelki helyzetbe kerülünk. Tudjuk, mit kellene tennünk, de erőtelenek vagyunk. Indít és szólít a Lélek, hogy vezessen, de mi halogatjuk vagy elmulasztjuk azt. A próbák idején fontos imádkozni.

2019. október 18., péntek

Igehely: Mk 9:14-29; Kulcsige: 9:18 „És ahol hatalmába keríti, földhöz vágja őt, habzik a szája, és megmerevedik. Szóltam a tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták.”

A tanítványok sokat tanultak már Jézustól. Kezdik átvenni szokásait. Vele s mellette szolgálva teljesen megváltoznak, olyanok lesznek mint Ő. Amikor a nagytanács emberei hallják Pétert és Jánost beszélni, elcsodálkoznak. Nem értik, honnan ez a tudomány és erő.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ézs 54:11–17 Kulcsige: Ézs 54:13 „Fiaid mind az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.”

Egy gaz­dag ember sze­re­tett volna egy tö­ké­le­tes fest­ményt a béke té­má­já­ban. Több festő is el­küld­te a művét neki. Csen­des tájak, gyö­nyö­rű nap­le­men­ték, mezőn le­ge­lé­sző ál­la­tok ke­rül­tek vá­szon­ra. Egy kép azon­ban ki­tűnt a többi közül. A hát­tér­ben nagy vihar tom­bolt, az elő­tér­ben ve­szé­lyes víz­esés zu­ho­gott éles szik­lák kö­zött. Egy fa nőtt ki az egyik szik­lá­ról, egyik ága ki­nyúlt ma­ga­san a víz­esés fölé. Egy ma­dár­ka fész­ket épí­tett ezen az ágon. A vihar kö­ze­pet­te nyu­god­tan és za­var­ta­la­nul pi­hent.