Igehely: Mt 5:13-16; Kulcsige: 5:13 „Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.”
Az Úr Jézus a hegyen mondott tanításában önmagát jelenti ki. Ez Ő, ilyen Ő. Jézus boldog, ezért választotta ezt az utat és minket is erre az ösvényre hív. Ezért beszélt tanítványainak arról a nyolc jellemvonásról, mellyel, ha rendelkeznek, hatással lesznek a világra.
Igehely: Mt 5:1-12; Kulcsige: Mt 5:11-12 „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.”
Jézus egyáltalán nem rejti véka alá, hogy aki őt követi, annak szenvedésben is lesz része. Talán ez az egyik legjelentősebb tőrdöfés a mai modern, jóléti társadalom igényeihez idomult siker evangélium képviselői számára.
Igehely: Mt 4:12-25; Kulcsige: Mt 4:17 „Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: «Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa.»”
Három gondolatot hordoz a 17. versben található üzenet: „Ettől fogva kezdte Jézus hirdetni: Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa.”
Igehely: Mt 4:1-11; Kulcsige: Mt 4:10 „Ekkor így szólt hozzá Jézus: «Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!»”
Azt mondhatnánk, hogy inkább sehogy! Csakhogy ő ezzel nem elégszik meg! Nyomunkban liheg, fülünkbe suttog, sarkunkat mardossa folyton. Ha mégis szóba kell állni vele, lássuk meg, hogyan tette ezt Jézus? Elsősorban úgy, hogy nem őrá fókuszált! Sátán szereti, ha rivaldafénybe kerül.
Igehely: Mt 3:13-17; Kulcsige: Mt 3:17 „És hang hallatszott a mennyből: «Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.»”
Sokszor látunk a közösségi oldalakon gyerekekről készült fényképeket. Anyukák, apukák töltik fel újszülött gyermekek vagy cseperedő gyermekeik vidám pillanatait, hogy bemutassák ismerőseiknek az ő kis büszkeségeiket.
Igehely: Mt 2:13-23; Kulcsige: Mt 2:15 „Ott volt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék az, amit az Úr mondott a próféta által: «Egyiptomból hívtam el fiamat.»”
Ma reggel arra csodálkozhatunk rá, hogy Istennek milyen gondja van arra, hogy a Jézusról szóló jövendölések a legapróbb részletekig beteljesedjenek! Heródest a harag és gyűlölet vezérli, de Józsefet angyal figyelmezteti, hogy a gyermekkel és annak anyjával meneküljenek Egyiptomba.
Igehely: ApCsel 21:7–14 Kulcsige: ApCsel 21:11 „Odajött hozzánk, levette Pál övét, megkötözte vele saját kezét és lábát, és ezt mondta: Így szól a Szentlélek: «Azt a férfit, akié ez az öv, így kötözik meg Jeruzsálemben a zsidók, és pogányok kezébe adják.»”
Pál apostol számára nem az volt fontos, hogy neki minden jó és kényelmes legyen, hanem hogy az Úr akaratát teljesítse. Nemcsak a Tíruszban levő tanítványok figyelmeztették, hogy mi vár reá Jeruzsálemben. Ugyanerről tesz bizonyságot maga Pál apostol is Milétoszban, az efézusi véneknek: „fogság és nyomorúság vár reám” (ApCsel 20:23). És így is Jeruzsálem felé tart, mert tudja, hogy ez az Úr akarata, neki ott kell lennie, bizonyságot kell tennie mindarról, amit Jézus Krisztussal személyesen megtapasztalt.