Igehely: 1Móz 23:1-4; Kulcsige: 23:2 „Amikor meghalt Sára Kirjat-Arbában, azaz a Kánaán földjén lévő Hebrónban, Ábrahám bement Sárához, hogy meggyászolja és elsirassa őt.”
„Amikor meghalt Sára…, Ábrahám bement Sárához, hogy meggyászolja, és elsirassa őt.” (2.v.) Egy egyszerű gyászjelentés, de sok könny és szívfájdalom van mögötte.
Igehely: Ez 36:24-38; Kulcsige: 36:27 „Az én lelkemet adom belétek, és gondoskodom róla, hogy rendelkezéseim szerint éljetek, törvényeimet megtartsátok és teljesítsétek.”
Ezékiel közli, hogy Isten új szövetséget ígér, amely konkrét dolgokat jelent. A megváltott ember nem csak kivülről ismer parancsolatokat, hanem Isten Lelke szívébe írja törvényét és a változást belülről kifele kezdi el.
Igehely: Ez 33:10-12; Kulcsige: 33:11 „Ezt mondd nekik: Életemre mondom – így szól az én Uram, az Úr –, hogy nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz utaitokról! Miért halnátok meg, Izráel háza?”
Az őrálló próféta figyelmeztette a népet, hogy a bűn ítéletet von maga után. De meghívást is intéz a bűn terhe alatt roskadozóknak bűnbánatra. Isten kegyelmes, megbocsátó üzenete felénk is ez – „nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen útjáról és éljen.”(11. v.)
Igehely: 2Kor 3:14-18; Kulcsige: 3:16 „De ha majd megtérnek az Úrhoz, elvétetik a lepel.”
Az Ótestamentum szerint lepel takarta Isten dicsőségét. A lepel ott lehet a te szíveden is, és ameddig ott van, hallod ugyan az igét, de nem érted. Hallod, hogy valaki azt mondja „Isten így vezetett...”, „ezt mondta az Úr”, vagy „...szeretem az Úr Jézust” stb.
Igehely: Zsolt 85:1-13; Kulcsige: 85:6 „Örökké akarsz haragudni ránk? Nemzedékről nemzedékre tart haragod?”
Ez a zsoltár egy imádság. Egyrészt hálaadás a fogságból való szabadulás miatt, de egy kiáltás is Istenhez a jelenben történő szabadításért, helyreállításért.
Igehely: Ef 4:20-32; Kulcsige: 4:23 „Újuljatok meg lelketekben és elmétekben.”
A megtéretlen ember a gonosz hatalma alatt él megromlott gondolkodással, hogy a test minden ácsingózó kívánságát kielégítse. „Többé nem élhettek úgy, mint a pogányok…” (4:17). Itt kezdődik a hívő élet. Ez az első lépés, amikor az ember irányt vált és más úton indul el.
Igehely: Lk 24:36–43 Kulcsige: Lk 24:36 „Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: «Békesség nektek!»”
Jézus megjelent a tanítványoknak, amikor össze voltak zavarodva, amikor kétség és döbbenet elegye kavargott bennük. Megszólította őket, megérinthették a kezükkel, szavaival megpróbálta bátorítani a megrémült közösséget. Különleges lehetett azokat a sebeket érinteni, melyek néhány nappal azelőtt Jézus halálát okozták, és amelyek következménye az emberiség megváltása lett.