Igehely: Lk 1:67-79; Kulcsige: 1:68 „Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét.”
Zakariás hitetlenkedve fogadta a hírt, miszerint Isten megemlékezett az ő imáikról és idős koruk ellenére gyermekük lesz Erzsébettel. Ezért némasággal lett büntetve, nem szólalhatott meg János megszületéséig.
Igehely: Zsolt 108:1-14; Kulcsige: 108:1 „Kész a szívem arra, Istenem, hogy énekeljek és zengedezzek lelkesen!”
A 108. zsoltár más zsoltárok egyes részeiből tevődik össze. A versek ilyen módon való összeválogatása valószínűleg a zsoltárnak a templomi istentiszteleten való éneklése céljából történt.
Igehely: Zsolt 98:1-9; Kulcsige: 98:1 „Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett! Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja.”
Ez a zsoltár egy királyi zsoltár, mely az egész földet Isten dicséretére hívja, aki ítél és uralkodik. Ez a zsoltár inspirálta Isaac Watts himnuszírót és teológus lelkipásztort a Joy to the world (magyarul Örvendj világ - HH 636) című himnuszának megírására.
Igehely: Zsolt 92:1-16; Kulcsige: 92:1 „Milyen jó hálát adni az Úrnak, és zengeni neved dicséretét, ó, Felséges!”
A hálátlanság olyan szívbetegség, amelyet az elme számára adott gyógyszerrel lehet gyógyítani. Az elégedetlenség olyan, mint a rozsda és a rothadás, előjön magától, ezért kezelni kell, sőt meg kell küzdeni vele.
Igehely: Zsolt 86:1-10; Kulcsige: 86:8 „Nincs hozzád hasonló, Uram, a z istenek között, műveidhez fogható nincsen.”
Ez a zsoltár valószínűleg Dávidnak a Saul előli bújdosás lélekőrlő időszakából származik. A zsoltáros lelki fájdalma abból fakad, hogy az ellenségével szemben tanúsított jóindulata nyomán az továbbra is gonoszsággal válaszol. Kihez mehet ilyenkor panaszával?
Igehely: Zsolt 138:1-8; Kulcsige: 138:5 „Énekelni fognak az Úr útjairól, mert nagy az Úr dicsősége.”
Ez a zsoltár csodálatos egyszerűséggel vázolja fel azt, amiért Dávid méltónak tekinti Istent a dicséretre. Sok más zsoltárától eltérően, ebben kevés költői elemet használva, Dávid azonnali, teljes szívből fakadó magasztaló énekkel áldja Istent az istenek előtt.
Igehely: Hab 2:1–4 Kulcsige: Hab 2:3 „Eldöntött dolog már, amiről kijelentést kaptál, hamarosan célhoz ér, és nem okoz csalódást. Ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el.”
Habakuk próféta csalódott és türelmetlen, mert úgy tűnik neki, hogy Isten nem hallgatta meg a kérését (Hab 1:2). Az Úr válasza viszont jelzi, hogy az ő tudtán kívül már az Úr elkezdett válaszolni (Hab 1:5–11). A káldeusok (babilóniaiak) jönnek megbüntetni Izráelt. Isten válaszára Habakuk megint panasszal felel: „Bűnösebb néppel bünteted népedet? Miért tűnik úgy, hogy a gonosz megússza büntetés nélkül?” De most a próféta lelki őrhelyére, az ima bástyájára áll, és várja Isten kijelentését panasza dolgában.