Mindennapi áhítatok

2018. április 24., kedd

Igehely: 1Móz 22:1-19; Kulcsige: 1Móz 22:14 „Azután így nevezte el Ábrahám azt a helyet: Az Úr gondoskodik. Ma ezt mondják: Az Úr hegyén a gondviselés.”

Isten nagy áldozatot kér Ábrahámtól. Amikor meglátja hitét és engedelmességét, megállítja és gondoskodik áldozati bárányról. Ábrahám hite (8) beigazolódik, így most már örömmel mondja „az Úr gondoskodik” (14a).

2018. április 21., szombat

Igehely: Jn 17:1-5; Kulcsige: Jn 17:2 „Mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett, hogy mindazoknak, akiket neki adtál, örök életet adjon.”

A Fiú azzal dicsőíti meg az Atyát, hogy hatalma folytán örök életet ad (garantál) azoknak, akik megismerik az egyedül igaz Istent és Jézus Krisztust. Ez a megismerés azonban dinamikus az ige szerint, hisz Pál leveleiben több helyen is azt olvassuk, hogy Isten ismeretében növekedni lehet és kell.

2018. április 19., csütörtök

Igehely: Mt 7:28-29; Kulcsige: Mt 7:29 „Mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik.”

A sokaság álmélkodott Jézus tanításán, mert érzékelte, hogy hatalommal beszélt. Ezért bizonyára nem ilyen szájízzel mentek haza az emberek: ó, olyan ő is, mint a többi; lejárt idők üres szólamai; csak a pénz érdekli... Vajon miben állt ez a hatalom?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Jn 2:15–17; Kulcsige: 1Jn 2:15 „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete.”

„De hát Isten is úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte!” – hivatkozhatnál a Biblia legismertebb igeversére. Igaz, csakhogy egyrészt ott a világ – görögül kosmos – szó az emberekre utal, itteni igénkben pedig az Istentől eltávolodott, vele teljesen szembenálló közegre, ami nem az Atyától van. A három ezt leíró kifejezés jól átfogja és bemutatja, hogy a testi és önző kívánságok, kiegészülve a büszke életmóddal mennyire Istentől idegen gondolkodást és viselkedésmódot eredményeznek. Ezekhez a megalapozottan hívő, folyton fejlődő keresztényeknek nem lehet semmi közük (Jak 4:4).