Igehely: Róm 11:33-36; Kulcsige: 11:36 „Bizony, őtőle, őáltala és őreá nézve van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen.”
Az ember csodálatos lény. A világ számos könyvtára igazolja ezt. A technológia, amit az ember fejlesztett, beszél nekünk erről, a megalkotott építmények is hangsúlyozzák ezt. De Isten útjai minden emberi elképzelést felülmúlnak. Isten bölcsessége minden emberi értelmet meghalad, „...
Igehely: Róm 11:28-32; Kulcsige: 11:32 „Mert Isten mindenkit egybezárt az engedetlenségbe, hogy mindenkin megkönyörüljön.”
Pál apostol érvelésének kulcsszava ebben az igeszakaszban az irgalmasság, a szerető Isten irgalmassága. Leírja a Rómában élő testvéreknek, hogy a mi Istenünk irgalmas Isten, ezért nem abban gyönyörködik, amikor valakit megbüntethet, elítélhet, hanem amikor megkönyörülhet az emberen.
Igehely: Róm 11:25-27; Kulcsige: 11:27 „És én ezt a szövetségemet adom nekik, amikor eltörlöm bűneiket.”
Az Úr nem vetette el végképp kiválasztott népét, Izráelt, hanem a megtérésre indító kegyelmet egy ideig a pogányoknak adta. De lesz idő, amikor ez a kegyelem visszatér az Úr választott népéhez.
Igehely: Róm 11:17-24; Kulcsige: 11:23 „De az elbukottak is, ha nem maradnak meg a hitetlenségben, beoltatnak majd, mert Istennek van hatalma arra, hogy ismét beoltsa őket.”
Falun, a kertben figyeltem a beoltott facsemetéket. Amikor sikeres volt az oltás, lehetett látni, ahogyan az új vessző fejlődik, illetve ahogy gyógyul a megvágott törzs. Olyan is előfordult, hogy az oltás valamilyen oknál fogva nem sikerült, és csak a régi hajtás fejlődött.
Igehely: Róm 11:11-16; Kulcsige: 11:16 „Ha pedig a zsenge szent, a tészta is az, és ha a gyökér szent, az ágak is azok.”
Nemrég olvastam egy sikeres írónő megtéréséről, aki ateistaként élte le élete nagy részét, majd ötvenes éveiben elkezdte olvasni a Bibliát.
Igehely: Róm 11:7-10; Kulcsige: 11:7 „Mi tehát a helyzet? Amire Izráel törekedett, azt nem érte el. A választottak azonban elérték, a többiek pedig megkeményíttettek.”
Amikor a büszkeség az emberi szívben helyet kap, akkor rossz irányba kezd majd haladni. Olyan sok kárt tett már a büszkeség, és olyan sok keserűségnek lett az okozója! A büszkeség megvakítja az embert, ezért már arra sem képes, hogy felismerje: haladásának iránya téves.
Igehely: Lk 6:37–45 Kulcsige: Lk 6:44 „Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt.”
Az Úr Jézus sokszor szóvá tette, hogy a képmutatás mennyire káros és veszélyes. Nem egyéb, mint ámítás, aminek során az ember mást mutat, mint ami az életében levő valóság. Nincs igazi szentség, de van ítélkezés mások felett, annak a látszatnak a fenntartására, hogy a megszentelődés mennyire fontos. Megbocsát, de nem felejt a képmutató; alkalmas időre tartogatja a bosszúállását, szívében forr a harag, de széles mosolya jelzi, hogy a tál külseje fényesre lett sikálva (Lk 11:39).