Mindennapi áhítatok

2019. január 15., kedd

Igehely: Jn 4:1-9; Kulcsige: 4:7 „Egy samáriai asszony jött vizet meríteni. Jézus így szólt hozzá: Adj innom!”

Vannak-e véletlenek? Különösen, amikor Jézus szolgálatáról olvasunk, soha nem gondolunk a véletlenre. Ebben a történetben sem véletlen, hogy az Úr Jézus, mint fáradt vándor, letelepededik a kút mellé. Első látásra azt gondolná az ember, hogy csak elfáradt szegény.

2019. január 13., vasárnap

Igehely: Jn 3:16-21; Kulcsige: 3:18 „Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében.”

Isten a tökéletes szeretet. Ezt a szeretetet megérezhette és meg is ismerhette a múltban élő ember, de megtapasztalhatja a jelenben is bárki, aki keresi és hiszi, hogy Ő létezik. Isten szeretetének tárgya nemcsak egy nép, egy ember vagy egy csoport, hanem az egész világ.

2019. január 12., szombat

Igehely: Jn 3:1-15; Kulcsige: 3:14 „És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie.”

Ha egy üzenetet el akarnak hozzánk juttatni a marketing eszközeivel, minden módszert igyekeznek felhasználni. Hallhatóvá, láthatóvá, ízlelhetővé, tapinthatóvá, jó illatúvá és ízletessé téve, hogy az információ eljutva hozzánk, az általuk kívánt cselekvésre késztessen.

2019. január 10., csütörtök

Igehely: Jn 2:13-21; Kulcsige: 2:14 „A templomban találta a marhák, juhok és galambok árusait meg az ott ülő pénzváltókat.”

Jézusnak nem önmagában az árúval és a pénzváltással volt problémája. Hanem azzal, hogy ez a szükséges, de nem központi esemény, mondhatni nem lényegi kérdés főszereplővé vált, és a számon kérhető okoknál fogva, mindenki figyelmét elterelte a lényegről.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Péld 22:7–12 Kulcsige: Péld 22:9 „A jóságos tekintetű ember áldott lesz, mert ad kenyeréből a nincstelennek.”

A te­kin­tet­nek jel­zés­ér­té­ke van. Lehet egy­ol­da­lú üze­ne­te, lehet köl­csö­nös kom­mu­ni­ká­ció, ered­mé­nyez­het jót vagy rosszat a másik ember éle­té­ben. Lehet vonzó vagy ta­szí­tó, lehet ke­nye­ret és ál­dást osz­to­ga­tó ke­zünk moz­ga­tó­ru­gó­ja. Tud­juk az Új­szö­vet­ség­ből, hogy Jézus je­len­lé­te min­dig ál­dást ered­mé­nye­zett. Szava és jó­sá­gos te­kin­te­te át­for­mál­ta a lel­ket, mert benne az üd­vös­ség ereje van.