Igehely: Jn 20:1-10; Kulcsige: 20:1 „A hét első napján, korán reggel, amikor még sötét volt, a magdalai Mária odament a sírhoz, és látta, hogy a kő el van véve a sírbolt elől.”
Az evangélium olvasásakor többször feltűnt nekem az, hogy a tanítványok milyen nehezen értettek meg bizonyos dolgokat Jézus tanításaiból. Látásuk, értelmük nagyon korlátozott volt.
Igehely: Jn 19:38-42; Kulcsige: 19:38 „Aki pedig látta ezt, az tesz róla bizonyságot, és az ő bizonyságtétele igaz, és ő tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek.”
A zsidók vezetői, mint akik jól végezték a dolgukat, ünnephez készülődtek. Elhatározták, hogy a Páska ünnepének a hangulatát nem ronthatják a kereszten függő holttestek. Kik lesznek azok, akik Jézust eltemetik?
Igehely: Jn 19:1-16a; Kulcsige: 19:5 „Ekkor kijött Jézus, rajta volt a töviskorona és a bíbor ruha. Pilátus így szólt hozzájuk: Íme, az ember!”
A zsidó nép vezetői már rég eldöntötték, hogy Jézust megölik. Szabad kezük volt vallási ügyekben, de halálbüntetést kiróni csak a római helytartó beleegyezésével lehetett. Így került bele Pilátus a nagypénteki eseményekbe.
Igehely: Zsolt 35:17-28; Kulcsige: 35:17 „Uram, meddig tűröd ezt? Ments meg engem az ordítozóktól, életemet az oroszlánoktól!”
Gyakran szükség van a türelemre a mindennapi életben, szeretteink, munkatársaink, szomszédjaink irányába. Feltesszük néha a kérdést, hogy meddig kell a türelmet gyakorolni? A tanítványoknak is kérdés volt, hogy hányszor kell türelmesen, szeretettel megbocsátani, netán még hétszer is?
Igehely: Zsolt 35:1-16; Kulcsige: 35:7 „Mert ok nélkül vetették ki rám hálójukat, ok nélkül ástak vermet nekem.”
Dávid védőügyvédjéül választja az Urat egy olyan helyzetben, amikor jót cselekedve kell szenvedjen, olyan emberek miatt, akik valamikor nagyon közel voltak hozzá.
Igehely: Ez 34:11-24; Kulcsige: 34:12 „Ahogyan a pásztor gondját viseli a nyájnak, amikor ott áll juhai között, amelyek szét voltak szóródva, úgy viselem gondját juhaimnak. Kiszabadítom őket mindenünnen, ahová csak szétszóródtak egy felhős, borús napon.”
Isten, miután elégedetlen a hűtlen pásztorok tevékenységével, elhatározza, hogy a maga kezébe veszi nyájának gondját, és egyetlen pásztorra, a Dávid utódjára bízza őket. Az Úr Jézus egyik beszédében, utalva erre a feladatára elmondja, hogy Ő a Jó Pásztor (Jn 10:11).
Igehely: Ézs 55:10–11 Kulcsige: Ézs 55:11 „Ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.”
Isten igéje pontos, hatékony, céltudatos, előre meggondolt, kitervelt és örök (Ézs 40:6–8). Sosem téveszt célt, az Ő tökéletes akaratát közli és végzi el ott, ahova eljut. Ezt az eső életet adó képe szemlélteti, amely Istentől van, és amely elengedhetetlen az élővilág fennmaradása szempontjából. Víz nélkül földünk egy hatalmas halott sivatag lenne (amint azt más bolygók is bizonyítják).