Mindennapi áhítatok

2018. szeptember 29., szombat

Igehely: 1Tim 6:3-10.17-19; Kulcsige: 1Tim 6:10 „Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.”

Ahhoz, hogy ebben a világban létezni tudjon az ember, élelemre és ruházatra van szüksége. Ez az az alap, amely már a megelégedettség szintjét kellene, hogy üsse. Ugyanis, a nagy nyereség nem a gazdagság, hanem a kegyesség maga.

2018. szeptember 28., péntek

Igehely: Ef 4:17-24.28; Kulcsige: Ef 4:28 „A tolvaj többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek.”

Azzal kezdi Pál ezt a gondolatsort az Ef 4:1-ben, hogy azoknak az élete, akiket az ÚR elhívott, méltó kell legyen, ahhoz az elhíváshoz, melyet az Úrtól kaptak. Majd rámutat arra, hogy ez az életmód nagy részben a gyülekezetben valósul meg, amikor a tagok szeretetet gyakorolnak egymás felé.

2018. szeptember 27., csütörtök

Igehely: Jer 7:8-15; Kulcsige: Jer 7:11 „Hát rablók barlangjának nézitek ezt a házat, amelyet rólam neveztek el? Majd én is annak nézem! – így szól az Úr.”

Isten nem gyönyörködik a meg nem változott ember istentiszteletében, melyet vallásosan végez, hanem az ember megtérésében gyönyörködik. Ezt Jeremiás idején valamiért nem értették. Úgy gondolták, hogy az Isten tisztelete egyenlő a mózesi előírások megcselekvésével.

2018. szeptember 26., szerda

Igehely: Jn 12:1-8; Kulcsige: Jn 12:6 „De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek.”

És ez a MÁS néha maga az ÚR. Ugyanis ebben az Igében arról van szó, hogy a szegények behozatala a képbe csak ürügy. Az igazi cél itt nem a szegények megsegítése, hanem inkább amiatti felháborodás, hogy az a drága kenet miért volt JÉZUS-ra pazarolva.

2018. szeptember 25., kedd

Igehely: 2Kir 5:19b-27; Kulcsige: 2Kir 5:20b „Az élő Úrra mondom, hogy utánafutok, és szerzek tőle valamit!”

A Naámán történetét megelőző eset kezdőverse a 2Kir 4:38. Ez röviden említést tesz az akkori gazdasági állapotról. Azt olvassuk, hogy: éhínség volt az országban. Ebből kiindulva értjük meg, hogy miért fogalmaz így Elizeus: avagy most van-e a vagyonszerzésnek az ideje?

2018. szeptember 24., hétfő

Igehely: Józs 6:16-7:1.10-15; Kulcsige: Józs 7:11 „Vétkezett Izráel, megszegték szövetségemet, amelyre köteleztem őket, mert elvettek a kiirtásra szánt dolgokból, ellopták, és titokban a holmijuk közé tették.”

Jerikó elfoglalásánál a nép két parancsot kapott:

1. Egy kiirtási parancs, mely a parázna Ráhábon és családján kívül mindenkire és mindenre érvényes volt.

2. És egy megszentelési parancs – minden nemesfém az Úr kincstárába kerüljön.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 2:1–10 Kulcsige: Róm 2:10 „Viszont dicsőség, tisztelet és békesség jut majd osztályrészül mindazoknak, akik jót tesznek, először a zsidóknak, majd pedig a görögöknek.”

A Bib­lia két­fé­le em­ber­ről be­szél. Az egyik az, aki sze­re­ti és cse­lek­szi a go­nosz­sá­got, a rosszat; a másik az, aki sze­re­ti és cse­lek­szi az igaz­sá­got, a jót. Isten igaz­sá­go­san fog ítél­ni majd az íté­let nap­ján, és min­den­ki­nek meg­fi­zet cse­le­ke­de­tei sze­rint (Róm 2:6). Vi­szont addig, amed­dig a földi éle­tünk vagy a ke­gyel­mi idő tart, jó­sá­gos ve­lünk. Ő ad nap­sü­tést és esőt jókra is, és go­no­szok­ra is. Ha ma reg­gel fel tud­tál kelni, az is az Ő jó­sá­gá­nak kö­szön­he­tő. Isten jó­sá­ga min­den em­bert meg­té­rés­re ösz­tö­nöz. Saj­nos, nem min­den­ki veszi észre Isten jó­sá­gát.