Mindennapi áhítatok

2018. december 27., csütörtök

Igehely: Jn 1:6-8; Kulcsige Jn 1:7 „Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.”

Keresztelő János a világosság első tanúja, akinek bizonyságtétele példamutató marad korszakokon át. Milyen volt az ő bizonyságtétele? (1) Nyilvános. Semmiről nem lehet bizonyságot tenni, ha hallgatunk. Keresztelő János nyíltan beszélt az Úr Jézusról.

2018. december 26., szerda

Igehely: Jn 1:14,18; Kulcsige Jn 1:14 „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.”

A Fiú Isten testté lett, emberi formát öltött. Nem értjük, de elhisszük és elfogadjuk. Két tökéletes és különböző természet egyesült benne, egy személyben. Grotius megfogalmazásában, az Úr Jézus vallhatta: „az vagyok, aki voltam, vagyis Isten. Nem voltam az, aki vagyok, vagyis ember.

2018. december 25., kedd

Igehely: Jn 1:9-13; Kulcsige Jn 1:11 „A saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt.”

János arról beszél, hogy a világosság eljött a világba, azért, hogy világítson a sötétségben, de „a sötétség nem fogadta be.” Az evangélium szól arról a mélységes emberi gonoszságról, belső sötétségről, amely nem csak akkor, az első karácsonykor, de most sem akarja befogadni Jézus Krisztust.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Pt 2:5–12 Kulcsige: 1Pt 2:9 „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.”

Az Istennek szentelt élet azzal kezdődik, hogy megízleljük, hogy jóságos az Úr (3.v.). Ez a kiindulópont. Isten megkeresett, megtalált, kiválasztott és magáévá fogadott. Régen nem tartoztunk az Ő népéhez, de most már hozzá tartozunk, mert Ő örökbe fogadott minket. Megváltozott az identitásunk, megváltoztak a prioritásaink. Kik is vagyunk valójában? Isten Igéje azt mondja, hogy választott nemzetség, királyi papok, az Ő tulajdon népe vagyunk. Ezzel teljesen megváltozott az önazonosság-tudatunk. Már másképp látunk mindent, magunkat is. Micsoda kiváltság ez!