Igehely: Zsolt 104; Kulcsige: Zsolt 104:13 „Megöntözöd onnan fentről a hegyeket, alkotásaid gyümölcsével jól tartod a földet.”
Nem könnyű valamit alkotni, viszont teremteni szép és nemes feladat. Ahhoz, hogy egy alkotás megfeleljen annak a célnak, amiért tervezve lett, szükséges hogy hozzáértő személy vagy személyek időt és energiát áldozva, megalkossák.
Igehely: Jn 17:1-5; Kulcsige: Jn 17:2 „Mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett, hogy mindazoknak, akiket neki adtál, örök életet adjon.”
A Fiú azzal dicsőíti meg az Atyát, hogy hatalma folytán örök életet ad (garantál) azoknak, akik megismerik az egyedül igaz Istent és Jézus Krisztust. Ez a megismerés azonban dinamikus az ige szerint, hisz Pál leveleiben több helyen is azt olvassuk, hogy Isten ismeretében növekedni lehet és kell.
Igehely: Jn 5:19-30; Kulcsige: Jn 5:27 „Sőt arra is adott neki hatalmat, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia.”
Az Atya hatalmat adott az Emberfiának, aki Jézus személyében élt a földön, hogy cselekedjen és munkálkodjon. Még az életet is önállóan birtokolhatta testében. Azt is megadta neki az Atya, hogy a földön ítéljen.
Igehely: Mt 7:28-29; Kulcsige: Mt 7:29 „Mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudóik.”
A sokaság álmélkodott Jézus tanításán, mert érzékelte, hogy hatalommal beszélt. Ezért bizonyára nem ilyen szájízzel mentek haza az emberek: ó, olyan ő is, mint a többi; lejárt idők üres szólamai; csak a pénz érdekli... Vajon miben állt ez a hatalom?
Igehely: Mk 1:21-28; Kulcsige: Mk 1:27 „Mindnyájan annyira megdöbbentek, hogy ezt kérdezgették egymástól: Milyen új tanítás ez? Hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok engedelmeskednek neki.”
A démonűzés nem volt teljesen szokatlan abban az időben, Izraelben. A farizeusok és írástudók közül többen gyakorolták is ezt. Szertartásuk három lépésből állt. Először az ördögűzőnek fel kellett vennie a kapcsolatot a démonnal. A démon a megszállott hangszálaival kommunikált.
Igehely: Mt 9:1-8; Kulcsige: Mt 9:6 „De azért, hogy megtudjátok, az Emberfiának van hatalma bűnöket megbocsátani a földön – ekkor ezt mondta a bénának: Kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!”
Vannak, akik élvezettel vétkeznek (legalábbis azt mutatják). Mindenféle intést megvetnek, és csak azért is tovább mennek a bűn útján. Szinte teljesen hiábavaló a nekik hirdetett örömhír. Vagy mégsem?
Igehely: ApCsel 16:35–40 Kulcsige: ApCsel 16:36 „Az elöljárók azt a parancsot küldték, hogy bocsássalak szabadon titeket: most tehát távozzatok, menjetek el békességgel!”
A Filippiben végzett missziómunka miatt Pál és Szilász igazságtalanul szenvedett, és börtönbe kerültek. Közben a börtönőr megtért, és háznépével, akik hittek, be is merítkeztek még azon az éjszakán. A város elöljárói másnap megüzenték a börtönőrnek a törvényszolgákon keresztül, hogy bocsássa szabadon az apostolokat. De mivel nyilvánosan megverték, és börtönbe zárták őket ítélet nélkül, pedig római polgárok voltak, ezt Pál és Szilász nem hagyta annyiban. Azt kérték, hogy jöjjenek el az elöljárók, és maguk vezessék ki őket, ne titokban bocsássák el, mint valami gonosztevőket.