Mindennapi áhítatok

2018. május 5., szombat

Igehely: ApCsel 20:17-24; Kulcsige: ApCsel 20:24 „Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket.”

Pál már a damaszkuszi úton tudomásul vette, hogy azért jelent meg neki Jézus, hogy szolgájává tegye, és tanúbizonyságot tegyen arról, amit látott, és amit Isten még ki fog neki jelenteni (ApCsel 26:16).

2018. május 4., péntek

Igehely: Fil 2:12-28; Kulcsige: Fil 2:12 „Ezért tehát, szeretteim, ahogyan mindenkor engedelmeskedtetek, nem csupán jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, távollétemben is, félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket.”

Krisztus engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig, és ezzel felkínálta az üdvösség lehetőségét minden embernek. Az üdvösséget nem lehet megvásárolni, nem lehet ledolgozni az ellenértékét, ez Isten ajándéka, és kegyelemből hit által lehet a tied.

2018. május 3., csütörtök

Igehely: 1Kor 15:55-58; Kulcsige: 1Kor 15:58 „Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.”

A bűn és a halál olyan ellenségeink, amit saját erőnk által nem győzhetünk le. A bűn ellen azonban folyamatosan harcolnunk kell, és csak Krisztussal győzhetünk felette. A halál pedig, mint utolsó ellenség töröltetik majd el.

2018. május 2., szerda

Igehely: Mk 13:33-37; Kulcsige: Mk 13:34 „Mindezt példázatokban mondta el Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik.”

„Az idegenbe készülő ember... kiadta mindenkinek a munkáját” (34 v). Valóban a gazdaság működőképességét biztosította azzal, hogy a sokféle munkát több emberre bízta, akik különböző tehetséggel voltak megáldva. A mi Urunk is munkát bízott ránk.

2018. május 1., kedd

Igehely: Hagg 2:1-9; Kulcsige: Hagg 2:4 „Azért most légy bátor, Zerubbábel! – így szól az Úr. Légy bátor te is, Jósua főpap, Jócádák fia, és legyen bátor az ország egész népe – így szól az Úr –, és dolgozzatok, mert én veletek vagyok! – így szól a Seregek Ura.”

Akik látták a régi templomot, össze tudták hasonlítani annak dicsőségét és a jelenlegi helyzetet. Ha az ember meghalad egy bizonyos életkort, hajlamossá válik a múlt és a jelen összehasonlítására. A visszaemlékezés és az összehasonlítás magába véve nem rossz dolog.

2018. április 30., hétfő

Igehely: Jn 5:1-17; Kulcsige: Jn 5:17 „Jézus így szólt hozzájuk: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.”

Jézus így szólt hozzájuk: „Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.” A harmincnyolc éve beteg embernek nagy szüksége volt a segítségre. Jézus meglátta a szükségben levőt és cselekedett. Sok évvel ezelőtt egy hideg őszi estén siettem a gyülekezetbe.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Krón 20:31–37 Kulcsige: 2Krón 20:31–32 „Így uralkodott Jósáfát Júdában. Harmincöt éves volt, amikor király lett, és huszonöt évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyjának a neve Azúbá volt, Silhí leánya. Apjának, Ászának az útján járt, nem tért le róla. Azt tette, amit helyesnek lát az Úr.”

Jó ne­ve­lés­ben ré­sze­sült. Szü­lei a nemes dol­gok­ra ne­vel­ték, és ez sokat szá­mít. Egy sötét, bűnös vi­lág­ban fon­tos az a fény, amit elénk tar­ta­nak azért, hogy bol­do­gul­junk. Ér­té­kel­jük ezt!

Hosszan ural­ko­dott. 25 év – egy ne­gyed­szá­zad. Sok min­dent vég­hez­vi­he­tett. El­kez­dett va­la­mit, és volt ideje meg­fi­gyel­ni a kö­vet­kez­mé­nye­ket. Hosszú­tá­von kell nézni az éle­tet: a föl­dit az örök­ké­va­ló­ság szem­pont­já­ból.