Igehely: Lk 12:1-12; Kulcsige: Lk 12:8 „Mondom nektek: ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt.”
A bizonyságtétel egyik fontos pillér a négy lelki törvény közül az igeolvasás, imádság és közösséggyakorlás mellett. Hitünk megvallása a Szentírás szerint üdvösség kérdése: Ha száddal úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed… akkor üdvözülsz (Róm 10,9).
Igehely: Lk 11:37-54; Kulcsige: Lk 11:41 „Azt adjátok oda alamizsnául, ami belül van, és minden tiszta lesz nektek.”
A felszínesség és a külső szempontokra figyelés mindig a belső lényeg kárára van. Pedig a belső a fontosabb, a láthatatlanok értéke messze meghaladja a láthatókét. A látszat kísértése ősi probléma, Káin áldozatától kezdve egészen az utolsó ítéletnapig.
Igehely: Lk 11:33-36; Kulcsige: Lk 11:34 „A test lámpása a szem. Ha a szemed tiszta, az egész tested világos, de ha gonosz, a tested is sötét.”
Láttál-e már olyan lámpást, amely sötétséget áraszt maga körül? Jézus az emberi szemet olyan lámpáshoz hasonlítja, amely világosságot vagy sötétséget sugároz, attól függően, hogy milyen funkcióra van állítva. Ez a hatás főleg befelé érvényesül.
Igehely: Lk 11:29-32; Kulcsige: Lk 11:32 „Ninive lakói feltámadnak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítélik, mert ők megtértek Jónás prédikálására, de íme, nagyobb van itt Jónásnál.”
A megtérés Isten csodája, ami a Szentlélek munkája és az ember tudatos döntése által történik. Ez a folyamat a bűn és az elveszett állapot felismerésével kezdődik, majd a bűnös életmód megbánásával, megvallásával és elhagyásával folytatódik.
Igehely: Lk 11:14-28; Kulcsige: Lk 11:23 „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem velem gyűjt, az tékozol.”
Aki Jézussal és az Ő munkájával találkozik, az nem lehet semleges. Éppen emiatt, a Jézust hallgatók és Őt szemlélők hozzáállása nagyon megoszlott. Ellentétes vélemények, ellentétes érzések és megnyilvánulások jöttek felszínre.
Igehely: Lk 11:1-13; Kulcsige: Lk 11:9 „Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.”
Milyen lenne az életünk, ha Isten megvonná tőlünk az imádság lehetőségét? Milyen lenne a gyülekezet, hogy nézne ki a világ? Óriási kiváltság, hogy Istenhez imádkozhatunk. Ingyenes lehetőség, ennek ellenére minimális mértékben használja ki az emberiség.
Igehely: 2Kir 18:1-8 Kulcsige: 2Kir 18:5-6 „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá fogható senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz, nem tért el tőle, hanem megtartotta parancsolatait, amelyeket az Úr adott Mózesnek. “
Minő szép és kedves dolog, mikor egy fiatal azzal tűnik ki, hogy Istenhez ragaszkodik. Nem a ki vagy feltűnés végett, hanem meggyőződésből, elkötelezettségből. A meggyőződés nem divatos, nyitottság ürügyén felületességre nevel a világ, legyenek a fiatalok olyanok, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától (Ef 4:14). Nem is beszélve az elkötelezettségről, nemhogy Istenhez, de semmihez sem. Azzal ámítva, hogy a gyökértelenség a szabadság, ördögszekérként süvítenek az életen végig.