Mindennapi áhítatok

2018. február 14., szerda

Igehely: 1Sám 1:1-28; Kulcsige: 1Sám 1:23 „A férje, Elkáná ezt felelte neki: Tégy úgy, ahogy jónak látod. Maradj itthon, amíg elválasztod. Csak az Úr tartsa meg ígéretét! Otthon maradt tehát az asszony, és szoptatta a fiát, míg el nem választotta.”

Ebben az igében egy családdal találkozunk, melyről Isten igéje meglepő részleteket közöl. Az egyik a többnejűség. Elkánának, aki Efraim földjéről származott, két felesége volt. A korabeli kultúrában gyakorlattá vált a poligámia, azonban Isten nem így tervezte az ember életét.

2018. február 13., kedd

Igehely: 2Móz 2:15-25, 4:18-31; Kulcsige: 2Móz 2:21 „Mózes úgy döntött, hogy ott marad annál a férfinál, az pedig Mózeshez adta leányát, Cippórát.”

A Midjániták nem voltak teljesen idegenek Mózes számára, hiszen Ábrahám második házasságából, Ketúrától született fiak egyike volt az ősük. (1Móz 25:1) A kútnál történt esemény hasonlít Rebeka megtalálására, aki Izsák felesége lett.

2018. február 12., hétfő

Igehely: 1Móz 24:50-67; Kulcsige: 1Móz 24:67 „Izsák ekkor bevezette Rebekát anyjának, Sárának a sátrába, és feleségül vette Rebekát. Izsák megszerette őt, és megvigasztalódott anyja halála után.”

Ma is nagy dolog a hívő fiúk számára, olyan feleséget találni, akivel istenfélelemben, boldogan élhetnek beteljesedett házaséletet. Isten azonban kész ebben is segíteni. “Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 2Sám 13:7–19 Kulcsige: 2Sám 13:15 „Utána azonban annyira meggyűlölte őt Amnón, hogy nagyobb lett a gyűlölete, amellyel gyűlölte, annál a szerelemnél, amellyel szerette, és ezt mondta neki Amnón: Kelj fel, eredj innen!”

A sze­xu­á­lis for­ra­da­lom az 60-as évek­től át­ala­kí­tot­ta a nyu­ga­ti tár­sa­da­lom fi­a­tal­ja­i­nak élet­fel­fo­gá­sát. Igye­kez­tek le­bon­ta­ni azo­kat a kor­lá­to­kat, ame­lye­ket Isten ál­lí­tott fel. El­fo­ga­dot­tab­bá vált a há­zas­ság előt­ti nemi élet, a sze­xu­á­lis tar­tal­mak fo­gyasz­tá­sa, a sza­ba­dos­ság, hogy min­den­ki sza­ba­don el­dönt­he­ti, hogy ho­gyan él. Ez a mai vi­lág­ra még in­kább jel­lem­ző.