Igehely: Lk 7:31-35; Kulcsige: Lk 7:34 „Eljött az Emberfia, aki eszik és iszik, és azt mondjátok: Íme, falánk és részeges ember, vámszedők és bűnösök barátja.”
Jézusról való gondolkozásunkat meghatározza és befolyásolja az, ahogyan megismertük önmagunkat. A helyes önismeret pedig elvezethet az igazi istenismeretre, hogy helyesen gondolkozunk Jézusról.
Igehely: Lk 7:24-30; Kulcsige: Lk 7:28 „Mondom nektek, hogy asszonytól születettek közül senki nem nagyobb Jánosnál, de aki a legkisebb az Isten országában, nagyobb nála.”
Az angyal már János megszületése előtt megjelentette apjának, Zakariásnak, hogy nagy lesz ő az Úr előtt (Lk 1:15). Amikor pedig megszületett, a szomszédok is ráéreztek erre, mondogatva: Vajon mi lesz ebből a gyermekből?
Igehely: Lk 7:18-23; Kulcsige: Lk 7:23 „És boldog, aki nem botránkozik meg énbennem.”
Bemerítő János egyáltalán nem volt egy közömbös ember. Amikor az Úr megszólította a pusztában, (Lk 3:2) azonnal elindult prédikálni a megtérés keresztségét, így egyengette Jézus előtt az utat, mint egy kiáltó hang a pusztában.
Igehely: Lk 7:11-17; Kulcsige: Lk 7:14 „Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt: Ifjú, neked mondom, kelj fel!”
Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige (Péld 25:11).
Igehely: Lk 7:1-10; Kulcsige: Lk 7:9 „Amikor Jézus ezt meghallotta, elcsodálkozott rajta, és hátrafordulva így szólt az őt követő sokasághoz: Mondom nektek, Izráelben sem találtam ekkora hitet.”
Jézussal együtt mi is rácsodálkozhatunk ennek a római századosnak a hitére, meglátva azokat a lelki tulajdonságokat, jellemvonásokat, amelyek naggyá tették az ő hitét.
Igehely: Lk 6:43-49; Kulcsige: Lk 6:45 „A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, a gonosz ember pedig a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.”
Amit eszel, azzá leszel mondta Hippokratész az ókori tudós doktor, bátorítva az egészséges étkezésre. Ha ennyire nem mindegy, hogy mivel töltjük meg a gyomrunkat, mennyivel inkább nem mindegy, hogy mivel töltjük meg a szívünket.
Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”
A szeretet és a szelídség nem zárja ki az ostor, a bot – vagyis a kemény, érzelmekkel fűtött dorgálás – alkalmazását. Sőt! Vannak helyzetek, amikor ezekhez kell folyamodni, szó szerinti értelemben is. Ha ezeket az eszközöket „a szeretet karjával mozgatják” (C.H. Spurgeon), abból nem keletkezhet kár. Csak az az ember tud helyesen bánni ezekkel az eszközökkel, aki előbb önmagát fenyíti és fegyelmezi meg, aki folyamatos ostorozás alatt áll. Nekünk is mindig kezünk ügyében van a „bot”. Tudjuk-e rendeltetésszerűen használni?