Igehely: Lk 22:1-23; Kulcsige: Lk 22:19 „És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és e szavakkal adta nekik: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”
Már nagyon közel volt a zsidók húsvétja. Ilyenkor nagy sokaság jött Jeruzsálembe, néha az ünnep alkalmával százezren is tartózkodtak a városban és környékén. A főpapok és írástudók elhatározták, hogy megölik Jézust.
Igehely: Lk 21:25-38; Kulcsige: Lk 21:28 „Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.”
A „közeledik megváltásotok” kifejezés csak Lukács evangéliumában olvasható. Az utolsó időkkel kapcsolatosan Üdvözítőnk beszélt bekövetkezendő kozmikus jelekről.
Igehely: Lk 21:20-24; Kulcsige: Lk 21:22 „Mert ezek a bosszúállás napjai, hogy beteljesedjék mindaz, ami meg van írva.”
Lukács megrendítő szavakkal ír Jeruzsálem pusztulásáról, a harag napjainak bekövetkezéséről. Minden prófécia, amely Istentől származott, igaz, és amelyek még nem teljesedtek be, azok az Úrtól rendelt időben biztosan be fognak teljesedni.
Igehely: Lk 21:5-19; Kulcsige: Lk 21:19 „Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.”
A Nagy Heródes által építtetett templom csodálatos volt. A tanítványokat is lenyűgözte annak látványa. Azonban a Mester látnoki szemeivel, egy egészen más képet lát a templomról. Amit mond a templom jövőjével, és a jövővel kapcsolatosan, fölkelti a tanítványok kíváncsiságát.
Igehely: Lk 19:28-40; Kulcsige: Lk 19:38 „És ezt kiáltották: Áldott a király, aki az Úr nevében jön! A mennyben békesség, és dicsőség a magasságban!”
Virágvasárnap a Király ünnepe. Ma Rá emlékezünk, őt ünnepeljük és üdvözöljük. Kövessük hát őt, amint jön Jerikóból és útban van Jeruzsálem felé. Tanítványok és sokan mások jönnek vele együtt. Amint Betfagéhoz és Bethániához közelednek, az Olajfák hegyénél a Mester megállítja a menetet.
Igehely: Lk 14:1-6; Kulcsige: Lk 14:1 „Amikor egyszer szombaton bement Jézus a farizeusok egyik vezetőjének a házába ebédelni, azok figyelték őt.”
A szombatnapi vendégeskedés elég gyakori volt a zsidóknál. Így kerülhetett sor arra is, hogy a farizeusok egyik vezetője meghívja házába ebédre a názáreti Rabbit. Ilyenkor hívatlanok is érkezhettek. Így lehetett jelen egy vízkóros beteg ember is – amely történetet csak Lukács említ.
Igehely: ApCsel 16:11–15 Kulcsige: ApCsel 16:13 „Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, egy folyó mellé, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és szóltunk az egybegyűlt asszonyokhoz.”
Azt követően, hogy Pál és társai megértették, hogy Isten Macedóniába hívta őket, habozás nélkül útnak indultak, és csakhamar elérték Filippit. Amikor eljött a szombat, Pál szokása szerint elment oda, ahol a zsidók összegyűltek – hiszen ez volt a legkézenfekvőbb kiindulópont –, és kezdte hirdetni az evangéliumot. Filippiben feltételezhetően nem volt zsinagóga (a kis számú zsidó lakosság miatt), hiszen a folyó mellett, a szabad ég alatt gyűltek össze az istenfélő asszonyok az imádkozásra.