Mindennapi áhítatok

2018. január 11., csütörtök

Igehely: Lk 4:38-39; Kulcsige: Lk 4:39 „Jézus ekkor fölé hajolva ráparancsolt a lázra, mire az elhagyta az asszonyt. Ő pedig azonnal felkelt, és szolgált nekik.”

Egy humoros történet szerint, szenteste a család az ajándékokat bontogatta. Az anyós sikoltva felkiáltott: „Jaj, micsoda szégyen! Egy csomag vattát kaptam!” Mire a veje: „Hát nem azt mondta anyuka, hogy fülbe valót kér?”

2018. január 9., kedd

Igehely: Lk 4:16-30; Kulcsige: Lk 4:22 „Mindnyájan egyetértettek vele, majd elcsodálkoztak azon, hogy a kegyelem igéit hirdeti, és azt kérdezgették: Nem József fia ez?”

Mai áhítatunkban lehetőségünk van tovább elmélkedni Jézus galileai szolgálata felett. Igeszakaszunk arról szól, hogy hogyan fogadták szolgálatát Názáretben, ahol ifjúságát töltötte és felnevelkedett. Amikor a zsinagógában (állva) felolvasta a prófétai igét, az ún.

2018. január 6., szombat

Igehely: Lk 3:21-22; Kulcsige: Lk 3:21 „Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég.”

Lukács elmondja, hogy az egész nép megkereszteltette magát Jánossal bűnbánata jeléül. Egyként a sok közül megkeresztelkedett Jézus is. Ám ezt az egészen röviden leírt eseményt kiemelte és emlékezetessé tette mindenki számára maga Isten Lelke.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Tit 3:1–2 „Emlékeztesd őket arra, hogy rendeljék alá magukat az uralkodóknak és a felsőbbségnek: engedelmeskedjenek, és legyenek készek minden jó cselekedetre. Senkit se szóljanak meg, kerüljék a viszálykodást, legyenek megértők, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt.”

Az, aho­gyan töb­bek kö­zött a ha­tó­sá­gok­hoz és a fel­sőbb­sé­gek­hez vi­szo­nyu­lunk, vi­lá­go­san meg­mu­tat­ja, mennyi­re vesszük ko­mo­lyan az Úr Jézus sze­líd­lel­kű­ség­ben való nö­ve­ke­dés­re fel­szó­lí­tó pa­ran­csát. Mai igénk tel­jes sze­líd­sé­get kér tő­lünk, ki­vé­tel nél­kül min­den ember iránt. Sze­re­tő csa­lád­tag­ja­ink­hoz, jó­ba­rá­ta­ink­hoz még ké­pe­sek va­gyunk úgy-ahogy sze­líd­ség­gel vi­szo­nyul­ni, de mi­lyen ma­ga­tar­tást ta­nú­sí­tunk a nehéz ter­mé­sze­tű, erő­sza­kos, min­ket ki­hasz­ná­ló vagy el­nyo­mó em­be­rek­kel szem­ben?