Igehely: Lk 19:28-40; Kulcsige: Lk 19:38 „És ezt kiáltották: Áldott a király, aki az Úr nevében jön! A mennyben békesség, és dicsőség a magasságban!”
Virágvasárnap a Király ünnepe. Ma Rá emlékezünk, őt ünnepeljük és üdvözöljük. Kövessük hát őt, amint jön Jerikóból és útban van Jeruzsálem felé. Tanítványok és sokan mások jönnek vele együtt. Amint Betfagéhoz és Bethániához közelednek, az Olajfák hegyénél a Mester megállítja a menetet.
Igehely: Lk 14:1-6; Kulcsige: Lk 14:1 „Amikor egyszer szombaton bement Jézus a farizeusok egyik vezetőjének a házába ebédelni, azok figyelték őt.”
A szombatnapi vendégeskedés elég gyakori volt a zsidóknál. Így kerülhetett sor arra is, hogy a farizeusok egyik vezetője meghívja házába ebédre a názáreti Rabbit. Ilyenkor hívatlanok is érkezhettek. Így lehetett jelen egy vízkóros beteg ember is – amely történetet csak Lukács említ.
Igehely: Lk 13:31-35; Kulcsige: Lk 13:32 „Ő ezt mondta nekik: Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ma és holnap ördögöket űzök ki, és gyógyítok, de harmadnap bevégzem küldetésemet.”
Azért, hogy hallgatói jobban megértsék, amit mondani akar nekik, Jézus többször is használt a természetből vagy állatvilágból vett képeket. Láttuk a héten a terméketlen fügefa példázatát, vagy a mai igénkben a róka kifejezést.
Igehely: Lk 13:22-30; Kulcsige: Lk 13:30 „És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.”
Valaki teológiai kérdésre szeretne Jézustól választ kapni.
Igehely: Lk 13:18-21; Kulcsige: Lk 13:19 „Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében, az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak ágai között.”
Sokszor témánk a választás. A kérdés az, tudunk-e jól választani? A kis óvodás még nem tudja melyik a jobb és bal lába, ezért fordítva húzhatja fel a cipőjét. Ebből az tűnik ki, hogy még nem tud jól választani.
Igehely: Lk 13:10-17; Kulcsige: Lk 13:13 „És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.”
Ezt az asszonyt 18 éve tartó fájdalmas görnyedtsége nem gátolta abban, hogy részt vegyen a zsinagógai tanításon. Az Úr meglátta őt és előszólította, mert együtt érzett vele. Biztatóan szólt hozzá, gyógyító kezeit rátette, és azonnal feloldozta őt kínzó megkötözöttségéből.
Igehely: Jn 10:31–42 Kulcsige: Jn 10:35 „Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni.”
Az Úr Jézus idejében élő farizeusok semmiképpen nem tudták elfogadni, hogy Ő az Isten Fia, az Atyától lett elküldve, és az Atyával egy. Sőt ezt káromlásnak minősítették, és ezért meg akarták Őt kövezni. A farizeusok és az írástudók nem tudták ezt megérteni, mert nem tartoztak a Jó Pásztor juhai közé.
Isten adhat és adott is némely személyeknek tekintélyt, hatalmat, hogy igazságot és törvényeket alkossanak. Azt olvassuk: „istenek vagytok, a Felséges fiai mindnyájan” (Zsolt 82:6). De megmásíthatatlan és érvényteleníthetetlen törvényt csak Isten adhat.