Mindennapi áhítatok

2017. október 2., hétfő

Igehely: 5Móz 4:1-10; Kulcsige: 5Móz 4:2 „Semmit se tegyetek hozzá ahhoz, amit megparancsolok nektek, és semmit se vegyetek el belőle! Tartsátok meg Isteneteknek, az Úrnak parancsolatait, amelyeket megparancsolok nektek. 5Móz 13,1 ; Jel 22,18-19

Minden országban megszokott dolog, hogy azokat a rendeléseket, törvényeket, amelyeket a Parlamentben megszavaznak, időközönként módosítják, egyeseket eltörölnek vagy újakat hoznak. Változik a társadalom, a körülmények, a szükség.

2017. október 1., vasárnap

Igehely: Róm 15:1-6 „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk. Mindegyikünk a felebarátja kedvét keresse, mégpedig annak javára és épülésére. Hiszen Krisztus sem a maga kedvére élt, hanem amint meg van írva: „A te gyalázóid gyalázásai hullottak énreám.” Zsolt 69,10 Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk. A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint, Fil 2,2 hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját.”

Nemcsak Nyugaton, a szomszéd országokban, hanem immár itthon is, a saját városunkban, falunkban, nagy vagy kis gyülekezetünkben kell szembenéznünk azzal, hogy egyre többen döntenek amellett, hogy kilépnek a közösségből, újakat alapítanak, vagy ezekhez csatlakoznak.

2017. szeptember 29., péntek

Igehely: Mt 6:27-34; Kulcsige: Mt 6:28 „Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mező liliomait, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak.”

Jézus nem volt közömbös a növényvilág iránt, de nem is tulajdonított annak túlzott jelentőséget. Tudott gyönyörködni a fák és virágok szépségében, és lelkesedéssel hívta fel mások figyelmét káprázatos díszükre. Jézus mindezekben a Teremtő hatalmát és gondoskodását látta.

2017. szeptember 28., csütörtök

Igehely: Mt 24:29-31; Kulcsige: Mt 24:29 „Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóoszlopai megrendülnek.”

Amikor Jézus eltávozott erről a földről, felemelkedett és felhő takarta el. Az angyalok szerint hasonlóan fog visszatérni. De mielőtt visszajönne, földi és égi jelek sorozata fog megtörténni. Az ég néha átvitt értelemben a mennyországot, Isten lakozásának helyét jelenti.

2017. szeptember 27., szerda

Igehely: Jn 3:5-15; Kulcsige: Jn 3:8 „A szél fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy: így van mindenki, aki a Lélektől született.”

A levegő, a vízhez hasonlóan, meghatározó feltétele az élet fennmaradásának. Jézus a szélfúváshoz hasonlítja a Lélek munkáját, amikor Nikodémusnak az újjászületés csodáját szemlélteti. A levegő és szél azért alkalmas a lelki jelenségek magyarázására, mert mindkettő láthatatlan.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 5Móz 15:12–18 Kulcsige: 5Móz 15:16 „De ha azt mondja neked: Nem megyek el tőled! – mert megszeretett téged és házad népét, mert jó dolga volt nálad.”

Kü­lön­bö­ző kap­cso­la­tok­ban va­gyunk jelen e vi­lág­ban. Ezek közül em­lí­tek né­há­nyat: társ, szülő, gyer­mek, test­vér vagy szol­ga és úr vi­szo­nyá­ban élünk. A Bib­li­á­nak min­den ka­te­gó­ri­á­ra meg­van a ta­ní­tá­sa, hogy a sze­re­pek ne üt­köz­ze­nek, hanem in­kább har­mo­ni­zál­ja­nak. Mint aho­gyan a te­rem­tett vi­lág­ban is meg­van az össz­hang, úgy az em­be­ri tár­sa­da­lom­ban is meg kell, hogy le­gyen. Az egy­ház­ban, Krisz­tus népe közt is nagy ennek ér­té­ke. Az Ószö­vet­ség, de az Új­szö­vet­ség is ren­del­ke­zik azok­kal a ta­ní­tá­sok­kal, amit be kell tar­ta­ni és kö­vet­ni kell.