Mindennapi áhítatok

2024. szeptember 2., hétfő

Igehely: 1Móz 22:1–12; Kulcsige: Zsid 11:19 „Azt tartotta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett.”

Nagy boldogság végre megkapni azt, amire vagy akire hosszú időn át nagyon vágytunk. Vigyáznunk kell, mert az így megnyert áldások könnyen a bálványainkká is válhatnak. Idős napjaiban Izsák lett Ábrahám szívének gyönyörűsége, az egyetlene, akit nagyon szeretett.

2024. szeptember 1., vasárnap

Igehely: 1Móz 2:17, 15–22; Kulcsige: 1Móz 17:19 „De Isten ezt mondta: Nem! Sára, a feleséged szül neked fiút, akit Izsáknak fogsz nevezni. Szövetségre lépek vele is, örök szövetségre, meg utódaival is.”

Amikor Ábrahám az Úr szavára elhagyta a földjét és rokonságát, azt az ígéretet kapta, hogy nagy nemzetté lesz; mint az égen a csillag, annyi lesz az utódja. Joggal gondolhatta ezek után, hogy most már egyre-másra születnek majd a gyermekei, és néhány év alatt nagy családja lesz.

2024. augusztus 31., szombat

Igehely: 5Móz 30:11–14; Kulcsige: 5Móz 30:14 „Sőt inkább nagyon közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!”

„Isten megfoghatatlan, megérthetetlen, egész életünkben keresni kell, de csak keveseknek adatik meg, hogy egyáltalán megsejtsenek belőle valamit.” – Talán így lehetne összegezni az emberi okoskodások évezredes eredményét. Van is ebben valami.

2024. augusztus 30., péntek

Igehely: ApCsel 28:23–28; Kulcsige: ApCsel 28:28 „Vegyétek tehát tudomásul, hogy a pogányoknak küldetett el Istennek ez az üdvössége. Ők pedig meg is fogják azt hallani.”

„A történelem nem ismétli önmagát” – mondták a régiek. Csak sokszor szinte ugyTudjátok hát meg, hogy a pogányoknak küldetett az Istennek ez üdvössége, és ők meg is hallgatják.anaz történik. – tehetjük hozzá.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Mt 18:23–31 Kulcsige: Mt 18:29 „Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: «Légy türelemmel irántam, és megadom majd neked.»”

Az Úr Jézus pél­dá­za­tá­ban sze­rep­lő 10 000 ta­len­tum­mal adós szol­ga tü­rel­met kért, és meg­bo­csá­tást ka­pott. Ő vi­szont a száz dé­nár­ral adós szol­ga­tár­sát szá­mon­kér­te, és nem tu­dott rajta kö­nyö­rül­ni. A leg­szo­mo­rúbb ebben a pél­dá­zat­ban, hogy nem mérte fel, és nem ér­tet­te meg ez az első szol­ga, hogy mit je­lent a ke­gye­lem. Ha meg­ér­tet­te volna, mi­lyen nagy ke­gyel­met ka­pott, ő is kö­nyö­rü­le­tes tu­dott volna lenni szol­ga­tár­sá­hoz. Így el­ját­szot­ta a neki ígért ke­gyel­met, és végül bűn­hőd­nie kel­lett (Mt 18:34).