Igehely: Zsolt 65:1–14; Kulcsige: Zsolt 65:12 „Megkoronázod az évet javaiddal, és nyomaidon bőség fakad.”
Az év küszöbén állva, olvasva ezt a zsoltárt, ahogy visszatekintünk az elmúlt évre, igazat kell adnunk a zsoltárírónak. A hálaadás és áldás a bűnök bocsánatával kezdődik. Van szabadítónk, aki nemcsak megszabadít, aztán magunkra hagy, hanem uralkodik és irányt mutat.
Igehely: 2Sám 14:18–24; Kulcsige: 2Sám 14:22 „Ekkor Jóáb arcával a földet érintve leborult, és áldotta a királyt. Azután ezt mondta Jóáb: Ma tudta meg szolgád, uram, királyom, hogy jóindulattal vagy hozzám, mert teljesítetted, ó király, szolgád kérését.”
A történetünkben Joáb próbálja megenyhíteni Dávid szívét, aki megharagudott fiára, Absolonra, mivel megölte testvérét, Amnónt. Joáb ravasz csellel próbálja megnyerni a király jóakaratát. Úgy néz ki, ő is azon az elven volt, mint Pál apostol: az alkalmat áron is meg kell vásárolni.
Igehely: Lk 12:35–40; Igehely: Lk 12:37 „Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik.”
A keleti kultúrában, Lukács idejében az embereknek nem volt órájuk, így a pontosság ismeretlen fogalom volt náluk. Amikor a ház ura el volt utazva, a szolgák várták a visszajövetelét.
Igehely: Mt 3:11–17; Kulcsige: Mt 3:13 „Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy keresztelje meg őt.”
„Azokban a napokban” (1.v.) nehéz idő volt, sötétség, hírhedt politikai vezetők uralkodtak. A kor gonoszsága ellenére Isten nagy szabadítást készített. Imádkozzunk ezért, hogy legyen így ma is.
Igehely: Ézs 59:14–21; Kulcsige: Ézs 59:20 „De eljön Sionhoz a Megváltó, Jákób megtérő bűnöseihez! – így szól az Úr.”
Ézsaiás könyvében a központi üzenet az üdvösség, szabadítás, az új életben való járás. Ézsaiás jövendölt a legszebben, legbővebben az Úr Jézus Krisztus eljöveteléről, testet öltéséről. Mai igénk nem az ország lerohanásával foglalkozik, hanem a bűn megnyilvánulásait mutatja be.
Igehely: Lk 1:67–75; Kulcsige: Lk 1:69 „Erős üdvözítőt támasztott nekünk szolgájának, Dávidnak házából.”
Zakariás szája megnyílik, és elénk adja a szabadítás evangéliumának ígéretét. Isten cselekvésére mutat, amely által Jézusban nyilvános örömüzenetté válik Isten meglátogatása.
Igehely: 1Kor 1:26–31 Kulcsige: 1Kor 1:30–31 „Az ő munkája az, hogy ti Krisztus Jézusban vagytok. Őt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá, hogy amint meg van írva: «Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék.»”
Pál az Úrral, az Ő munkájával dicsekszik. Isten választotta ki, hívta el a korinthusiakat a Jézusban való hitre. Isten bölcsességének gyümölcse a megigazulásuk, megszentelődésük, megváltásuk Jézus halála és feltámadása által. Nem a bölcsességükért, befolyásukért, tekintélyükért, nemes származásukért választotta ki és hívta el őket. Neki nem gond valami nemeset elkezdeni és megvalósítani a bolondokkal, az alsórendűekkel, a megvetettekkel. Az Úr meghökkentő módon döntött a mi elhívásunkról is. Előszeretettel fordul az emberek által lenézettek felé.