Igehely: Kol 2:1–7; Kulcsige: Kol 2:3 „Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.”
Néha azt gondoljuk, hogy csak akkor tud Isten közel kerülni hozzánk, ha személyesen találkozunk egy keresztyénnel, vagy ha a gyülekezetben meghallgatunk egy igehirdetést. De Krisztus akkor is jelen van, amikor egyedül vagyunk a szobánkban, csendességben.
Igehely: 1Kor 2:6–12; Kulcsige: 1Kor 2:9 „Hanem amint meg van írva: «Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek.»”
Isten bölcsességét a világ nem érti. A baj az, hogy nem is akarja érteni. Csak azok fogadják be, akik hisznek az Úr Jézus Krisztusban. A világ fejedelmei nem is tekintik ezt bölcsességnek. Az ő bölcsességük mulandó, mint ők maguk is, akik rövid időre születtek.
Igehely: 1Kor 2:1–5; Kulcsige: 1Kor 2:2 „Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről.”
Valaki elég élesen így fogalmazott: „A bölcsesség Krisztuson kívül kárhozatos ostobaság; az igazság Krisztuson kívül bűn és ítélet; a szentség Krisztuson kívül szenny és vétek; a megváltás Krisztuson kívül megkötözöttség és rabszolgaság.”
Igehely: 1Kor 1:18–25; Kulcsige: 1Kor 1:18 „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.”
A kereszt üzenete bolondság azoknak, akik elvesznek. De Isten szívesen éri el céljait olyan úton, amely a világi emberek előtt bolondságnak látszik. Az emberi bölcsesség feltételezi, hogy elérhető vagy kiérdemelhető az üdvösség, de ez nem igaz!
Igehely: Jak 3:13–18; Kulcsige: Jak 3:13 „Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelídséggel tesz!”
Amikor bölcsességről beszélünk, nem az a lényeg: kinek milyen az iskolázottsága vagy tudása, hanem: hogyan élünk a mindennapokban, milyen a kapcsolatunk az élő Krisztussal. A megtestesült bölcsesség maga Jézus Krisztus.
Igehely: Jób 28:12–28; Kulcsige: Jób 28:28 „ Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz elkerülése az értelem.”
Az Úr bölcsességének útja az istenfélelem, megelégedéssel. Jób beszél arról, hogy Isten bölcsessége kikutathatatlan. Beszél a föld kincseiről, a vagyonról, amire az emberek törekszenek. Tud az ezüstről, az aranyfinomítás módjáról.
Igehely: Fil 3:1; 4:4 „Egyébként pedig, testvéreim, örüljetek az Úrban! Hogy ugyanazt írjam nektek, az engem nem fáraszt, titeket viszont megerősít. Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!”
Pál apostol a börtönből írja levelét, elhagyatottan, nehéz körülmények között. Természetes lenne, ha azt kérné a testvérektől: imádkozzanak, hogy kiszabaduljon onnan, mert akkor akadálytalanul végezhetné tovább Isten szolgálatát. De nem ezt teszi, hanem örömre hívja a testvéreket. Egészen biztos, hogy nem olyasmiről beszél, ami benne nincs meg. Áldásokkal teli életben könnyű bizonyságot tenni az Úr jóságáról és öröméről. De a nehéz körülmények közötti öröm teszi igazán hitelessé a keresztyén életet.