Igehely: Mt 6:24–30; Kulcsige: Mt 6:24)
Mire figyelsz? Jézus arra biztat, hogy nézzük meg az égi madarakat. Ehhez kicsit fel kell emelnünk a tekintetünket, és így vehetjük észre a szárnyukat táró, magasan röpdöső galambokat, cikázó fecskéket vagy köröző ölyveket. Felfelé tekintünk-e?
Igehely: 1Jn 2:15–17; Kulcsige: 1Jn 2:15 „Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete.”
„De hát Isten is úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte!” – hivatkozhatnál a Biblia legismertebb igeversére.
Igehely: Ef 4:25–32; Kulcsige: Ef 4:27 „Helyet se adjatok az ördögnek.”
Egy ifjúsági konferencián az előadó ebből az igeszakaszból a következőket tanította: „Ki lehet mutatni az érzelmeinket, hiszen Istentől kaptunk mindent. Pál itt még a haraggal kapcsolatban is engedékeny, bár korlátozott mértékben. Csak napnyugtáig lehet haragudni!
Igehely: 1Sám 10:1–7; Kulcsige: 1Sám 10:6 „Akkor megszáll téged is az Úr lelke, velük együtt prófétai révületbe esel majd, és más emberré leszel.”
Saul elhívásának története nagyon személyes. A felkenetés szertartása kiemeli Sault környezetéből, és elidegeníthetetlen méltóságot ad neki. Így különleges kapcsolatba kerül Istennel, ő mostantól kezdve az Úr felkentje.
Igehely: 1Pt 1:13–16; Kulcsige: 1Pt 1:16 „Hanem – mivel ő, a Szent hívott el titeket – ti is szentek legyetek egész magatartásotokban, 16 mert meg van írva: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok.”
Péter első levele a reménység levele. Eligazítást akar adni azoknak, akik ki vannak téve az üldözésnek. Meg akarja mutatni, hogy kik ők valójában, és hogyan érthetik meg helyzetüket.
Igehely: Jn 3:1–8; Kulcsige: Jn 3:6 „Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az.”
A zsinagóga vezetője, a farizeus Nikodémus nem mert nyíltan Jézushoz menni, inkább választotta az éjszakát. Tagja volt a nagytanácsnak, a zsidók vezető embere, írástudó. Őt és még néhány társát nagyon érdekelte Jézus személyisége: a rabbi, az Istentől küldött tanító.
Igehely: ApCsel 13:16–32 Kulcsige: ApCsel 13:22 „Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: «Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.»”
Igeszakaszunk úgy utal Dávidra, mint Isten szíve szerinti férfira. Minden bukása és kudarca ellenére így emlékezik meg róla az Újszövetség. Pedig csak annyira volt tökéletes, mint bármelyik kisgyermek, akit az édesapja végtelenül szeret. Isten Dávidban való örömének nem a Dávid teljesítménye, hanem az Ő szíve volt az oka.