Igehely: 1Pt 1:13–16; Kulcsige: 1Pt 1:16 „Hanem – mivel ő, a Szent hívott el titeket – ti is szentek legyetek egész magatartásotokban, 16 mert meg van írva: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok.”
Péter első levele a reménység levele. Eligazítást akar adni azoknak, akik ki vannak téve az üldözésnek. Meg akarja mutatni, hogy kik ők valójában, és hogyan érthetik meg helyzetüket.
Igehely: Jn 3:1–8; Kulcsige: Jn 3:6 „Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az.”
A zsinagóga vezetője, a farizeus Nikodémus nem mert nyíltan Jézushoz menni, inkább választotta az éjszakát. Tagja volt a nagytanácsnak, a zsidók vezető embere, írástudó. Őt és még néhány társát nagyon érdekelte Jézus személyisége: a rabbi, az Istentől küldött tanító.
Igehely: Ez 36:24–32; Kulcsige: Ez 36:26 „Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek: eltávolítom testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek.”
Izráel nem érdemelte meg, de Isten a saját neve tisztességéért új jövőt biztosít nekik. Isten tisztító munkája nem külső, hanem a szív átváltoztatásával és a Lélek beköltözésével történik. A kőszív képtelen felelni Isten hívására, de akinek hússzíve van, az kész hallgatni Isten szavára.
Igehely: Róm 2:25–29; Kulcsige: Róm 2:29 „Hanem az a zsidó, aki belsőleg az, és az a körülmetélkedés, amely a szívben van, Lélek szerint és nem betű szerint. Az ilyen dicsérete nem emberektől van, hanem Istentől.”
A körülmetélkedés valóban használ, ha valaki megtartja a törvényt. De ha törvényszegővé lesz, akkor a körülmetéltsége körülmetéletlenséggé lesz.
Igehely: 5Móz 30:1–10; Kulcsige: 5Móz 30:9 „Elhalmoz téged javaival Istened, az Úr kezed minden munkájában, méhed gyümölcsében, állataid ivadékában és földed termésében. Mert újra örömét leli majd az Úr abban, hogy jót tegyen veled, ahogyan örömét lelte atyáidban.”
Az Isten atyai kegyelme, szeretete nem szűnik meg: „ha megtérsz, újra hozzád fordul”, jóra fordítja népe sorsát. Még a feltételeket is megteremti ahhoz, hogy a választott nép megtartsa törvényeit: megváltoztatja a szívüket. Isten parancsának megtartása életet jelent, mert az élet forrása az.
Igehely: Ef 4:17–24; Kulcsige: Ef 4:24 „Öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.”
Pál apostol emlékezteti az efézusi gyülekezetet, hogy milyennek tanulták az Úr Jézus Krisztust, mint a szeretet tanítóját, mint a szeretetért szenvedő Jézust. Ez a példa meghatározta magatartásukat, a ruházatukat, a beszédüket. Pál apostol magát adja példának.
Igehely: 1Krón 11:1–9 Kulcsige: 1Krón 11:3 „Megjelentek tehát Izráel vénei a király előtt Hebrónban, és Dávid szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt. Ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává, ahogyan kijelentette Sámuel által az Úr.”
Dávid királlyá való felkenése arról tanúskodik, hogy Isten mindig megtartja ígéretét. Bár Dávidnak igazán hosszú, nehéz útra volt szüksége, végül hűsége és türelme kifizetődött. Ez a fejezet arra a valóságra emlékeztet bennünket, hogy Isten időzítése tökéletes, annak ellenére, hogy számunkra néha csak jóval később, vagy ebben az életben egyáltalán nem válik világossá az Ő szándéka.