Mindennapi áhítatok

2024. május 7., kedd

Igehely: Mt 24:15–22; Kulcsige: Mt 24:20 „Imádkozzatok, hogy ne kelljen sem télen, sem szombaton menekülnötök.”

Az emberiség egyszer már majdnem teljesen kipusztult Isten haragja miatt, az özönvíz által. Akkor csupán nyolc lélek menekült meg. A ma élő emberiség, semmit sem tanulva saját hibájából, ismét ugyanebbe az irányba halad. Vajon ez utolsó időben hányan fognak megmenekülni Isten haragja elől?

2024. május 6., hétfő

Igehely: Mt 24:3–14; Kulcsige: Mt 24:10 „Akkor sokan eltántorodnak, elárulják és meggyűlölik egymást.”

Fiatalként, olyan huszonöt évvel ezelőtt, az egyik ifjúsági órára egy jelenettel készültünk, amiben az utolsó idők jeleit próbáltuk bemutatni egy híradó-összeállításban. A katasztrófák hírei csak jöttek egymás után. Volt hír háborúkról, árvizekről, földrengésekről, gyilkosságokról stb.

2024. május 5., vasárnap

– Jn 19:25–27; Kulcsige: Jn 19:27 „Azután így szólt a tanítványhoz: Íme, a te anyád! És ettől az órától fogva otthonába fogadta őt az a tanítvány.”

Jézus Krisztus nem csupán egy virágcsokor átadásával fejezte ki szeretetét (habár övé a mező minden virága) édesanyja és minden ember felé, hanem abban, hogy önmagát adta a bűnösökért. Jézus a kereszten – Isten legnagyobb szeretetét és gondoskodását láthatjuk ebben, amit a világnak adhatott.

2024. május 4., szombat

Igehely: Mt 23:37–24:2; Kulcsige: Mt 24:2 „Ő azonban így szólt hozzájuk: Látjátok mindezt? Bizony mondom nektek, nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”

Úgy érezzük, hogy Jézus könnyes szemmel mondja ezeket a szavakat. Siratja Jeruzsálemet és a népét. Annyira fájdalmas neki, hogy elutasítják Isten irgalmát, kegyelmét, amit mutat a Fiában, Jézus Krisztusban. Inkább bíznak a vallásukban, a templomukban.

2024. május 3., péntek

Igehely: Mt 23:29–36; Kulcsige: Mt 23:33 „Kígyók, viperafajzatok! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől?”

A farizeusok és Jézus közötti ellentét kicsúcsosodik, amikor Jézus – miután képmutatóknak, bolondoknak és vakoknak nevezte őket – végül azt mondja a farizeusoknak: kígyók, viperafajzatok! Igazából ezzel arra utal, hogy a hazugság atyjától származnak (Jn 8:44).

2024. május 2., csütörtök

Igehely: Mt 23:16–28; Kulcsige: Mt 23:27 „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal.”

Jézus beszédében nyilvánvalóan halljuk és érezzük a szíve fájdalmát az izráeli szellemi vezetők miatt, mert azok képmutatók, bolondok, vakok. Nem csupán megfeddi őket, hanem kihangsúlyozza, hogy mennyire eljátszották a szellemi felelősségüket.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: ApCsel 16:6–10 Kulcsige: ApCsel 16:9 „Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre!”

Pál és Bar­na­bás má­so­dik misszi­ós utat ter­vez­tek (de egy­ál­ta­lán ki­kér­ték az Úr aka­ra­tát? Ap­Csel 15:36). Ezt kö­ve­tő­en Pál el­vált Bar­na­bás­tól, majd át­ha­ladt Frí­gi­án és Ga­lá­ci­án. Pál terve az volt, hogy Ázsi­á­ban hir­des­se az evan­gé­li­u­mot. De a Szent­lé­lek meg­aka­dá­lyoz­ta ezt. Ho­gyan? Az Ige nem tu­dó­sít erről. Pál ekkor Bi­tí­ni­á­ba vette az út­irányt, de oda sem en­ged­te Jézus Lelke. De miért nem kérte ki Pál az Úr ve­ze­té­sét egy stop­táb­la után? Mert Pál nem úgy vé­le­ke­dett a ve­ze­tés­ről, mint mi. Neki vol­tak ter­vei: az evan­gé­li­um hir­de­té­se.