Mindennapi áhítatok

2024. február 25., vasárnap

– Mt 10:40–42; Kulcsige: Mt 10:42 „Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony mondom nektek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát.”

Az Úr Jézus arra tanít bennünket, hogy legyünk készek befogadni tanítványait, és ellátni őket mindennel, amire szükségük van. Egy pohár hideg víz is sokat jelent, de lehet ennél többet is adni azoknak, akik életüket Krisztus követésére szentelték.

2024. február 24., szombat

Igehely: Mt 10:34–39; Kulcsige: Mt 10:39 „Aki megtalálja életét, az elveszti azt, aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.”

A 38. versben egy olyan eszközről olvasunk, ami a szenvedést és a halált jelentette: a keresztről. Ez egy olyan kereszt, amit a tanítvány fel kell, hogy vegyen. A 39. igevers a döntésünk két következményét mutatja be. Mind a két embertípus életéből két képet látunk.

2024. február 23., péntek

Igehely: Mt 10:28–33; Kulcsige: Mt 10:30 „Nektek pedig még a hajatok szála is mind számon van tartva.”

Nagyjából tízéves lehettem, amikor a szüleimmel egy számomra akkor nagyon nagynak tűnő bevásárlóközpontba mentünk el. Ahogy haladtunk a sorok között, édesapám megkért, hogy maradjak a kosár mellett addig, amíg elmennek kiválasztani valamit. Ott álltam és nézelődtem.

2024. február 22., csütörtök

Igehely: Mt 10:24–27; Kulcsige: Mt 10:24 „Nem különb a tanítvány a mesterénél, sem a szolga az ő uránál.”

Jézus nagyon jól tudta, hogy az az út, amire elhívja a tanítványokat, egy nehéz út. A 24–25. vers erről beszél. Ha Jézus szenvedett, ha a szolgálatát félremagyarázták, mennyivel inkább fognak minket is, tanítványokat, elítélni és bántani.

2024. február 21., szerda

Igehely: Mt 10:16–23; Kulcsige: Mt 10:22 „És mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért, de aki mindvégig kitart, az üdvözül.”

Feltevődik a kérdés, hogy miért üldözik sok helyen a keresztyéneket. Amikor a világ az erkölcsi rosszat választja, mint normális életmódot, akkor támadva érzi magát a keresztyének által. Miért? A keresztyének ragaszkodnak az Isten által felállított erkölcsi szabályokhoz.

2024. február 20., kedd

Igehely: Mt 10:11–15; Kulcsige: Mt 10:14 „ Ha pedig valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja meg beszédeteket: menjetek ki abból a házból vagy városból, még a port is verjétek le lábatokról!”

Jézus folytatja a részletes munkaköri leírást minden tanítványa számára ezekben a versekben is. A 14. versben egy érdekes képet látunk. Ahol nem fogadják a tanítványok beszédét, azt a várost hagyják ott, és a port verjék le a lábukról.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 15:13–16 Kulcsige: Róm 15:14 „Én pedig, testvéreim, magam is meg vagyok arról győződve, hogy ti is telve vagytok jósággal, telve minden ismerettel, és hogy egymást is tudjátok tanítani.”

To­vább­ad­ni a jót – ez nemes szol­gá­lat és üdvös munka. Csak azt tud­juk to­vább­ad­ni, amink van. Em­lék­szünk még va­sár­na­pi té­mánk­ra: Be­töl­te­kez­ni a jóban való gyö­nyör­kö­dés­sel. Az apos­tol a római gyü­le­ke­zet­ről meg­ál­la­pít­ja, hogy telve van­nak jó­ság­gal, a jó is­me­re­té­vel és azzal a ké­pes­ség­gel, hogy egy­mást is tud­ják ta­ní­ta­ni, in­te­ni! Olyan szol­gá­la­tot végez Pál apos­tol, amit az evan­gé­li­um papi szol­gá­lat­nak nevez. Ez egy közös, a hí­vek­kel együtt vég­zett szol­gá­lat, amit egye­te­mes pap­ság el­vé­nek nevez az egy­ház. To­vább­ad­ni, amit az Úrtól ka­punk.