2019. június 1., szombat

DÉLELŐTT | 
Igazságban járó gyermekek

Igehely: 3Jn 1-8; Kulcsige: 4 „Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.”

„Nincsen igaz ember egy sem” (Róm 3:10-11). Képzeljünk el egy olyan világot, amelyről azt mondja Isten, hogy egy igaz sem él benne. Hogyan születhetnének ide igazságban járó gyermekek? Csak egy módja van: az újjászületés. János róluk beszél. Rólad elmondhatja-e, kedves olvasó: „Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak”? Gondold át, milyen boldog lehet a mennyei Atya és a mi Megváltónk, amikor azt látja, hogy egy gonoszsággal telt világban, a hazugság fejedelmének birodalmában van Istenkereső, megtérő és újjászületett lélek! Sokan gondolják úgy, hogy majd jót cselekednek, igazságosak lesznek, talán vallásosak, és ez által az igazság gyermekeivé válnak. Az a rossz hírem, hogy ez képtelenség! „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság” (1Jn 1:8). Viszont, ha megvalljuk bűneinket, meghalunk azoknak óemberünkkel együtt, hit által, Krisztus feltámadásában örök életet nyerünk már itt e földi létben!

Hogyan kell megnyilvánulni a pogányok felé, és hogyan a hívők felé?

Bódis László

DÉLUTÁN | 

„Megmosattatok...”

Igehely: 1Kor 6:11

Az ember lényéhez kapcsolódik a tisztaság igénye. Sajnos, a bűn, bűnös természetünk ezen az alapvető jellemzőnkön változtatott, ezért nagyon sokan nem is tartják olyan fontosnak. Nem törődnek a higiénikus életmóddal, és szívük tisztasága is közömbös számukra. Az új életben járó ember megkapta, visszakapta ezt az érzékenységét. Nem szeret, és nem is tud szennyesen, bűnösen élni. Ezért keresi a tisztulás módját. Az Ószövetségben számos tisztulási, tisztálkodási forma, rituálé tette lehetővé az Istenhez való igazodást. A tisztulás, tisztítás, mosás sok áldozatot követelt.

Gyermekkorom emlékei között őrzöm azokat a téli pillanatokat, amikor a falusi asszonyok a folyó jegén léket vágtak, a kilúgozott ruhákat aztán folyóvízben órákon át tisztára öblítették. Ma is vannak vallási gyakorlatok, szertartások, sokféle tisztulási módszer. Vajon igaziak, hitelesek ezek? Igénkben azt olvassuk: „de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által”. Fontos, hogy kinek a nevében, kinek a Lelke által! Vágysz erre most? Ha már merítettél a szabadítás kútforrásából, akkor áldd, dicsőítsd Megváltónkat velem együtt!

Bódis László

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
7 + 8 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Mt 22:15–22; Kulcsige: Mt 22:21 „Azt felelték: A császáré. Ő akkor ezt mondta nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!”

Heti sorozatunkban nyomon követhettük az ellentétet, ami a krisztusi és a farizeusi gondolkodás között fennállt. Ezek a vezetők, akik a hit és az üdvösség útjának őrei kellett volna, hogy legyenek, valójában gyümölcstelen fügefák, engedetlen fiak és gonosz szőlőmunkások voltak. Egy újabb ravasz csellel próbálják lejáratni Jézust, hogy saját tekintélyüket védjék. A vége az lett, hogy saját csapdájukba estek, és önmagukat járatták le. Annyira megszégyenültek, hogy többet kérdezni sem mertek (22:46).