Igehely: 1Móz 2:4-25; Kulcsige: 1Móz 2:24 „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.”
A Biblia tanítása szerint, a férfi és nő közötti intimitásnak egyedül a házasságban van létjogosultsága. A „lesznek egy testté” megvalósulása azonban nem az alapja a házasságnak, hanem annak betetőzése. Ugyanakkor Istentől származó ajándék, amely elmélyíti a házastársak egymással való kapcsolatát.
A házastársak intimitása nem csupán a gyermeknemzés eszköze, hanem a kölcsönös gyönyörűségszerzés forrása is. Fontos, hogy a házastársak intim együttléte rendszeres legyen. Pál apostol tanácsa szerint: „Ne fosszátok meg egymást magatoktól, legfeljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy szabaddá legyetek az imádkozásra, de azután legyetek ismét együtt, nehogy megkísértsen a Sátán titeket azáltal, hogy képtelenek vagytok magatokon uralkodni.” (1Kor 7:5) Az intim együttléttől való tartózkodás csak egyetértéssel és fontos lelki tevékenység érdekében engedhető meg egy rövid időre. Az öncélú önmegtartóztatás a házasságban ugyanis nem keresztyén erény. Együtt böjtölni szabad, de koplalni vagy egymást koplaltatni nem.
Hogyan erősíti házasságotokat a rendszeres intim együttlét? Hogyan lehet tanítani a mai fiatalokat, hogy házasság előtt ne létesítsenek intim kapcsolatot?
Horváth Ferenc
A szív megtisztítása
Igehely: Ézs 1:10-18; Kulcsige: Ézs 1:18 „Jöjjetek, szálljunk most perbe egymással! – mondja az Úr. – Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú.”
Ézsaiás könyvét olvasva egy bírósági per kellős közepén találjuk magunkat. E bírósági tárgyalást Isten folytatta népével. Az ég és a föld voltak a tanúk ebben a perben, ugyanis amit Isten tett népével, az az egész világra is tartozik.
Isten hálátlansággal vádolta népét. Az Úr elhagyása azonban súlyos következményekkel járt. Olyanná vált a nép, mint a megvert rabszolga, akinek a testén nincs már ép hely, mindenütt sebek, ütések nyomai borítják. A törvénykezés végén viszont Isten kész meggyógyítani, megtisztítani és helyreállítani népét. Ezért szól így ígérete: „Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú.” (18v.) E megtisztulás nélkül ugyanis istentiszteletünk nem lehet kedves az Úr előtt. Hiszen Ő nem tűri el együtt a bűnt és az ünneplést! A megoldás viszont nem abban van, hogy akkor inkább nem jövünk az Úr elé. Képmutató, felszínes, vasárnapi vallásosság helyett, a mindennapi életben megnyilvánuló, megtisztult és engedelmes életet vár tőlünk Urunk.
Horváth Ferenc
