2021. október 9., szombat

DÉLELŐTT | 
Minden korosztálynak van Istentől üzenet

Igehely: 1Jn 2:12-17; Kulcsige: 1Jn 2:12–13 „Írok nektek, gyermekek, mert megbocsáttattak bűneitek az ő nevéért. Írok nektek, apák, mert ismeritek azt, aki kezdettől fogva van. Írok nektek, ifjak, mert legyőztétek a gonoszt.”

Isten az Ő kegyelmességéből különös módon és személyesen is szól az emberhez életében többször is, hogy megmentse őt a kárhozattól. (Jób 33:14-17, 29) Ma is többféleképpen szólítja meg az embereket: igehirdetők, gyülekezet, média és különféle élethelyzetek által. A mai igénk emlékeztet, hogy az írott Ige Istentől küldött üzenet, ami minden korosztálynak szól, tanításként és útmutatásként a hitéletben. János az ,,élet Igéjéről”, mint történelmi valóságról ír, aki megjelent Isten Fiaként, aki az élet világossága, és akiben van az örök életünk. A nekünk küldött üzenet ez: ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Nyilván nem az anyagvilágot értjük ezalatt, hanem a meghatározott magatartástípusokot, mint: gonoszt kívánó, kérkedő, önző stb. Egyszóval az óemberi természet megnyilvánulásait kell meggyűlölnünk, „mert mindaz, ami a világba van, a test kívánsága, szemek kívánsága és az élet kérkedése, nem az Atyától van, hanem a világból.” (1Jn 2:16)

Hadd kérdezzem meg, mennyire utasítottad ki ezt a fajta világot életedből? És mennyire van meg benned az Atya szeretete?

Fodor Barnabás

DÉLUTÁN | 

A dicső új élet

Igehely: 2Tim 4:6–8; Kulcsige: 2Tim 4:8 „Végül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon; de nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.”

Földi élete végén az apostol sok küzdelem, harc és szenvedés után megírja Timóteusnak a győztes élet himnuszát: ,,mert én immár megáldoztatom, elköltözésem ideje beállott.” Vége a harcnak, vége a sok fáradozásnak, könyhullatásnak, kísértésnek, mert „a nemes harcot megharcoltam”. Pál elmondta, de én és te? Mi elmondhatjuk, amikor majd ott állunk életünk végén: „futásomat elvégeztem”? Esténként tudtuk-e napjainkat úgy zárni, hogy köszönöm Istenem!? Köszönöm azokat a jó cselekedeteket, amelyeket elém hoztál, hogy azokban járjak!?

A próbák, kételyek, sátáni támadások, hamis atyafiak, éhség és szomjúság között megtartottad-e a hitet hiba és kételkedés nélkül? Így, ha szólít az Úr, örömmel mondhatod majd: „végezetre eltétetett nékem az élet koronája, melyet megad nékem az Igaz Bíró”. Ő, akinek hatalmában van a világmindenség, aki öröktől fogva Örökkévaló.

Ez a lehetséges legnagyobb és felmérhetetlenebb örökség azoknak, akik megharcolták a nemes harcot. Tedd ezt minden nap, és a jutalom nem marad el szerető Istenünk dicsőséges országában.

Fodor Barnabás

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.