2023. június 3., szombat

DÉLELŐTT | 
Követni a munkálkodó hitelődöket

Igehely: 2Thessz 3:6-13; Kulcsige: 2Thessz 3:7 „Mert magatok is tudjátok, hogyan kell követnetek minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek.”

Pál apostol a mai szakaszban a tétlenség ellen szólal fel. Azokat célozza meg, akik az örök életre való várakozásban belefáradtak abba, hogy jót tegyenek. Fogyasztói keresztyénekké váltak, és úgy gondolják, hogy ők már tettek eleget, most másokon a sor. A probléma ezzel a hozzáállással az, hogy a tétlenség adta időt az ilyen emberek gyakran arra használják, hogy minden lében kanál módjára mások életébe avatkozzanak. Elvégre kritikus mindig abból lesz, aki tanulta, de nem végzi a munkát. Nem csoda, hogy az apostol az eredeti nyelven ezeket léhűtőknek nevezi.
Pál a saját életvitelét adja például ezeknek az egyéneknek, és rámutat, hogy ő éjt nappallá téve dolgozott, nehogy valakit anyagilag leterheljen, hiszen ez a plusz teher oda vezethet, hogy egyesek belefáradnak a jó cselekvésébe (13.v.).
Ez a szakasz engem is önvizsgálatra ösztönöz. Egyrészt fel kell tennem a kérdést, hogy nem váltam-e fogyasztói keresztyénné, akinek az istentiszteleti alkalom után mindig megvan a véleménye, hogy mi lehetett volna jobb? Másrészt, bátorítom-e testvéreimet, hogy ne fáradjanak bele a jó cselekvésébe?

Dr. Biró Zoltán

DÉLUTÁN | 

A világossághoz illő eljárás

Igehely: Róm 13:11-14; Kulcsige: Róm 13:13 „Mint nappal illik, tisztességben éljünk: nem dorbézolásban és részegeskedésben, nem bujálkodásban és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben.”

Nemrég elhatároztam, hogy megnézem a napfelkeltét. Csodálatos volt, ahogy a nap sugarai elkezdték színbe öltöztetni az előbb sötét, majd szürke láthatárt. Ahhoz viszont, hogy a napfelkelte élményében részesüljek, még sötétben kellett felkelnem és felöltöznöm. Napjainkban ezt könnyű megtenni, hiszen van ébresztőóránk, ami időben felkelt, de a római levél írásakor ez nehezebb volt. Ha éjjel valaki felébredt, nem volt, honnan tudja, hogy még mennyi van hátra az éjszakából. A sötétség nem ad támpontot az idő múlásával kapcsolatosan, ezért, ha ébresztőóra nélkül vársz a pirkadatra, nem tudod pontosan, mennyit kell várnod.
Ilyen összefüggésben mondja Pál apostol, hogy mi a hajnal emberei vagyunk. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor kel fel a nap, de készen állunk rá. Ébren vagyunk, hiszen tudjuk, hogy a hajnal jönni fog. Felöltöttük a világosság fegyvereit, ami azt jelenti, hogy a tetteket, amiket csak az éj leple alatt tettünk, hogy senki ne lássa, azokat elhagytuk (13.v.), és felöltöttük magunkra Krisztus alázatát és önfeláldozását.
Imádkozzunk, hogy mindennap meg tudjuk ezt valósítani!

Dr. Biró Zoltán

Új hozzászólás

Nem vagyok robot!
8 + 1 =
A fenti művelet eredményét kell beírni. Például 1+3 esetén 4-et.

 Napi áhítat

Igehely: Ef 5:1–14; Kulcsige: Ef 5:9 „A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.”

Elgondolkodtam rajta, mit is jelent Isten követőjének lenni? Gyermekeinket látva, akik akarva, akaratlanul is, de utánoznak minket, szülőket, valahogy így kellene nekünk is, hívőknek az Úr Jézust leutánozni. Úgy, hogy szeretjük embertársainkat (mert ő előbb szeretett minket), és közben tartózkodunk a gonosztól. Ha világosságban járunk (ő maga a Világosság), az ő fényében, akkor az ő követésének, utánzásának gyümölcsei láthatóvá kell, hogy legyenek az életünkben. Olyan krisztusi jellemvonások, mint jóság, igazság, egyenesség, amiről az Ige ír, jellemzik-e életünket? Kiviláglanak-e?