2024. január 23., kedd

DÉLELŐTT | 
Bocsáss meg!

Igehely: Mt 6:14–15; Kulcsige: „Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.”

Pál apostol írja a Róm 3:23-ban: „mivel mindenki vétkezett, és nélkülözi Isten dicsőségét”, minden embernek szüksége van bocsánatra. Mindannyian Isten ellenségeiként, tőle elidegenedve éltünk. Bakok és bikák vére nem volt elég ahhoz, hogy eltörölje a bűneinket. A tiszta, ártatlan Bárány vére viszont elégséges minden bűn eltörlésére. Jöjjünk mi is hozzá hittel, hogy bocsánatot kapjunk minden bűnünkre.

De ahhoz, hogy elnyerjük a bocsánatot, két fontos lépést kell megtennünk. Istentől kell kérnünk: „Bocsásd meg a mi vétkeinket!” Fia érdeméért megbocsát, békességet ad a szívünkbe, gyermekeivé fogad minket. Bátran jöhetünk hozzá ezentúl, hogy közösségben legyünk vele.

A második fontos lépés, hogy nekünk is meg kell bocsátani embertársainknak, ahogy ezt az Úr Jézus tanítja. Legyünk mindig készen megbocsátani, hogy mi is bocsánatot kapjunk!

Gombos Miklós

DÉLUTÁN | 

Szenvedése a szenvedők között

Igehely: Mt 27:38–44; Kulcsige: Mt 27:38 „Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől.”

Amikor megpróbáltatásokban és szenvedésben van részünk, bátorítólag hat, ha vannak, akik együtt éreznek velünk. A beteg emberek tudnak egymás között a legegyüttérzőbbek lenni, hisz saját tapasztalatból tudják, hogy min megy keresztül a sorstársuk. Isten megvigasztal minket, kiemel a nehézségből, nyomorúságból azért, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságukban (2Kor 1:4).

Megváltónk úgy szenvedett, hogy a vele együtt szenvedők szidalmazták, megvetették, gúnyolták. Az Ő szenvedése volt a legborzalmasabb a szenvedők között. A bűntelen bűnné lett értünk. Még az Atya is magára hagyta. Tanítványai is szétszaladtak. „Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője” (Ézs 53:3). Megmentő szeretettel mégis értünk imádkozott. Most is közbenjár értünk, mint olyan főpap, aki meg tud indulni a mi erőtlenségeinken (Zsid 4:15).

Járuljunk hát hozzá bizalommal! Merítsünk erőt az Ő szenvedését látva!

Gombos Miklós

 Napi áhítat

Igehely: ApCsel 14:1–7 Kulcsige: ApCsel 14:1 „Ikóniumban szintén bementek a zsidók zsinagógájába, és úgy hirdették az igét, hogy a zsidókból is, a görögökből is igen sokan lettek hívőkké.”

A nyíltan, bátorsággal hirdetett ige, amit Isten Szentlelkének a munkája erősít meg, mindenképpen reakciót fog kiváltani: vagy ellenszenvet, vagy megtérést. A hívő embernek tudatosítania kell magában, hogy az evangélium hirdetésének ára van. Azok, akik az evangéliumnak ellene állnak, mindent meg fognak tenni, hogy elhallgattassák az üzenet hirdetőjét. Pál és Barnabás pontosan azt tapasztalták meg, amire annak idején Jézus figyelmeztette a tanítványait: „Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál.