2025. január 18., szombat

DÉLELŐTT | 
A böjt és a vőlegény

Igehely: Mk 2:18–22 Kulcsige: Mk 2:20 „De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor azon a napon böjtölni fognak.”

Ebben a fejezetben a böjt kérdése kerül napirendre. Az Ószövetség csak a nagy engesztelés napján, évente egyszer írta elő a böjtöt, mint a bűnbánat jelét, de a farizeusok kiegészítették azt a hétfőn és csütörtökön való böjtöléssel. Ezért teszik fel a vádaskodó kérdést: „Miért böjtölnek a János tanítványai és a farizeusok tanítványai, a te tanítványaid pedig miért nem böjtölnek” (18.v.)? Jézus rámutat, hogy miért nem böjtölnek az övéi (Mk 2:19–22), még szemléltetőket is használ. Először megkérdezi, hogy amíg együtt van a vőlegény a menyasszonyával, illik-e böjtölni? Jézus jelenléte olyan örömteli helyzetet teremtett, mint egy menyegzői ünnepség. Másodszor Jézus életközössége a tanítványaival az új kezdet ideje volt, a régi elmúlását jelezte. Az evangéliumot összekapcsolni a judaista vallással olyan hiábavaló igyekezet, mint az új posztóból régi ruhára foltot varrni. Ugyanannyira veszélyes, mint a nem teljesen kiforrt bort régi tömlőbe tölteni.

Megvan a böjtnek a helye és fontossága, és ajánlatos gyakorolni, de megvan az ünneplésnek is az ideje, amikor a Vőlegény veled van. Tudsz-e örömteli szívvel ünnepelni?

Vajda Miklós

DÉLUTÁN | 

Meghaltam a világnak, a világ is nekem

Igehely: Gal 6:11–18 Kulcsige: Gal 6:14 „Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára. „

Nagyon megdöbbentő Pál kijelentése, hogy ő a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével dicsekedik, hiszen a zsidók szégyellték a keresztet, sőt botránkozás volt számukra, a görögök pedig bolondságnak tartották. Krisztus keresztje ma is ingerli a világot, és arra készteti, hogy üldözze a hívőket, mert a kereszt azt hirdeti, hogy Krisztus átokká lett a bűnösökért. Azzal a kényelmetlen igazsággal szembesít bennünket, hogy Isten törvényének igazságos ítélete alá esünk, és nem vagyunk képesek megmenteni magunkat.

A kereszt Krisztus engesztelő áldozatát hirdeti, amellyel az apostol azonosult, és ami által a világ keresztre feszíttetett Pálnak, és ő a világ számára. Pál elvetette a világi életet minden csábításával és vallásos emberi erőfeszítésével együtt. Úgy viszonyult a világhoz, mintha kereszten lenne, a világ pedig úgy viszonyult az apostolhoz, mintha őt is megfeszítették volna.

A világnak annyira nagy a sodró ereje, hogy az ember képtelen megállni, éppen ezért szükséges, hogy halott legyen számunkra a világ, és a világ is halottnak lásson minket.

Vajda Miklós

 Napi áhítat

Igehely: 2Pt 3:8–16 Kulcsige: 2Pt 3:15 „A mi Urunk hosszútűrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek – a neki adott bölcsesség szerint.”

Hála le­gyen az Úrnak azért, mert Ő tü­rel­mes Isten! Soha nem kap­kod, min­dig meg­fon­tolt és bölcs min­den lé­pé­sé­ben. Nem­csak az Úr Jézus vissza­jö­ve­te­le, hanem Isten tü­rel­me is üd­vös­ség szá­munk­ra, ezt meg­erő­sí­ti Péter (9.v.) és Pál apos­tol is (15.v.). Egy­fe­lől „si­et­tet­nünk” is kell Őt (12.v.), mégis Isten hul­lám­hosszá­ra han­go­lód­va tü­re­lem­mel vár­juk az új eget és új föl­det. Amíg Ő tü­rel­me­sen vár ér­tünk, addig van idő a meg­té­rés­re, az imád­ko­zás­ra: „Jöjj, Uram Jézus!” (Jel 22:20), és a meg­szen­te­lő­dés­re, hogy Ő tisz­tá­nak és fedd­he­tet­len­nek ta­lál­jon min­ket bé­kes­ség­ben.