2025. május 17., szombat

DÉLELŐTT | 
Az Úrban bízók sasszárnyra kelnek

Igehely: Ézs 40:27–31 Kulcsige: Ézs 40:31a „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.”

Isten embere, a rettenthetetlen Illés próféta egyszer annyira belekeseredett a hiábavalónak látszó küzdelembe, az Úr ügyéért való harcba, hogy az élettől is elment a kedve. Lefeküdt egy fa alá, és könyörgött, hogy hadd haljon meg: „Elég most már, Uram! Vedd el életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél!” (1Kir 19:5). Még egy ilyen emberrel is előfordult, hogy szinte az idegösszeomlásig kiborult, és olyat mondott, ami nem méltó hozzá: Nem bírom tovább! Ments fel, Uram, a további szolgálat alól! Nekem elég volt! Gyakori jelenség az, amit így mond az ige: „Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak.”

Életünkben sokféle pozitív energia munkálkodik. Van testi, fizikai erő, amely egy fogyó készlet, vigyáznunk kell rá. A saját testi erejével rablógazdálkodást űző megfáradtnak nem szól az ígéret. Van szellemi erő, amely által képesek vagyunk tűrni, várni, harcolni, elviselni. De van lelki erő is, amely mennyei erő, amelyet Krisztusban kapunk meg. Csak ez ad olyan szárnyakat, amellyel a mennyig repülhetünk, még a börtönben vagy betegágyban is, mert „mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” (Fil 4:13).

Seres Győző

DÉLUTÁN | 

Lelki hanyatlás

Igehely: Bír 2:1–23 Kulcsige: Bír 2:19 „De amikor meghalt a bíró, ismét romlottabbak lettek őseiknél, mert más istenek után jártak, azokat tisztelték, és azokat imádták. Nem hagytak fel cselekedeteikkel és megátalkodott magatartásukkal.”

A Bírák könyve figyelmeztető példa a lelki hanyatlásra, amely generációról generációra átívelhet. Izráel népe a honfoglalást követően nem tartotta meg Isten parancsolatait. Elfordultak Istentől, és a környező népek bálványait kezdték imádni. Ez a ciklus többször megismétlődött: elfordulás, szenvedés, bűnbánat, szabadulás – majd újra elfordulás… Az újabb generációk nem ismerték a korábbi csodákat, így könnyen eltávolodtak Istentől.

Egy mondás szerint: „A szegény ember jól tanult gyermeket nevel, a jól tanult ember gazdag gyermeket nevel, a gazdag ember lusta gyermeket nevel, a lusta ember pedig szegény gyermeket nevel.” Ezt a ciklust lelkileg Izráel többször is átélte. A jólét és a kényelmes élet gyakran elkényelmesedéshez vezethet.

Lehetséges, hogy hasonló sémákat családod, gyülekezeted, néped, vagy éppen saját életedben is tapasztalsz. Imádkozz magadért, hogy Józsuéhoz és Kálebhez hasonlóan légy bátor hinni, még akkor is, amikor a többség nem hisz. Imádkozz gyermekeidért és a következő nemzedékért, hogy az Isten adta áldások ne legyenek maguktól értetődőek számukra, hanem személyesen kötődjenek az Úrhoz.

Seres Győző

 Napi áhítat

Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”

Dávid Saul király elől menekült, de ezenkívül más kihívásokkal is szembe kellett néznie. A sok veszély közepette Istenhez fordult védelemért és útmutatásért. De nem itt kezdte az Istenhez fordulást – bár soha nem késő elkezdeni. Dávid már ifjú pásztorként megtanult Istenhez kiáltani. Amikor igazán nagy veszélyben volt, emberileg talán megoldhatatlan helyzetben – még ha aggodalommal és kérdésekkel telve is –, de töretlen bizalommal fordult Istenhez.