Igehely: Zsid 2:5–12 Kulcsige: Zsid 2:11 „Mert a megszentelő és a megszenteltek mind ugyanattól származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni.”
A zsidókhoz írt levél egy prédikáció. A fókuszban Jézus személye és megváltó munkája áll. Írója az Ószövetség kiváló ismerője. Az első fejezet elénk tárja, hogy a Fiú megkülönböztethető az Atyától, de valóságos Isten.
Igehely: Ám 3:1–12 Kulcsige: Ám 3:4 „Ordít-e az oroszlán az erdőben, ha nincsen zsákmánya? Bömböl-e rejtekhelyén a fiatal oroszlán, ha semmit sem fogott?”
Vasárnap győzedelmes oroszlán képében láttuk Jézust. A mostani igénkben Isten népét megbüntető, pusztító oroszlán képében jelenik meg. Isten kihívta népét Egyiptomból, és különleges bánásmódban részesítette őket. Ez egyrészt kiváltság volt számukra, másrészt felelősség.
Igehely: 1Pt 5:6–9 Kulcsige: 1Pt 5:8 „Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el.”
Ki ne lenne éber és figyelmes, ha tudná, hogy veszélyes vad lehet megbújva a közelben? Az ördög, mint ordító oroszlán, leselkedik, hogy prédát ejtsen.
Igehely: 2Sám 1:17–27 Kulcsige: 2Sám 1:23 „Saul és Jónátán, kik egymást szerették, éltükben kedvelték, a halálban sem váltak el. Gyorsabbak voltak a sasoknál, erősebbek az oroszlánoknál.”
Dávidot mélyen megrendítette Jónátán és Saul halála. Gyászéneket szerzett, és ezzel siratta őket. Dicséri hősiességüket: „Gyorsak, mint a sasok, és erősek, mint az oroszlánok.” A gyorsaság és az erő elengedhetetlen a harcban.
Igehely: Dán 6:19–28 Kulcsige: Dán 6:23 „Az én Istenem elküldte angyalát, és az bezárta az oroszlánok száját, úgyhogy nem bántottak engem. Mert ő ártatlannak talált engem, és téged sem bántottalak meg, ó, király, semmivel.”
A legtöbb hívő világi környezetben él, amely nem igazán viszonyul barátságosan a hívőhöz. Ha látja Isten áldásait a hívő ember életében, máris irigykedik. Valami hasonló volt Dániel társai szívében. Találtak „megfelelő megoldást” is.
Igehely: 1Kir 13:20–29 Kulcsige: 1Kir 13:26 „Amikor meghallotta ezt az öreg próféta, aki visszahozta őt az útról, így szólt: «Az Isten embere ez. Ellene szegült az Úr szavának, ezért az Úr egy oroszlán prédájává tette; az rátört és megölte.» Így teljesedett be az Úr igéje, amelyet megmondott neki.”
Többször találkozunk Isten Igéjében olyan esetekkel, amikor Isten egy engedetlen prófétát egy engedelmes állat által utasít rendre. Bálám és a szamara, Jónás és a hal, vagy ez a próféta és az oroszlán.
Igehely: 1Kor 4:14–21 Kulcsige: 1Kor 4:21 „Mit akartok? Bottal menjek hozzátok, vagy szeretettel és szelíd lélekkel?”
A szeretet és a szelídség nem zárja ki az ostor, a bot – vagyis a kemény, érzelmekkel fűtött dorgálás – alkalmazását. Sőt! Vannak helyzetek, amikor ezekhez kell folyamodni, szó szerinti értelemben is. Ha ezeket az eszközöket „a szeretet karjával mozgatják” (C.H. Spurgeon), abból nem keletkezhet kár. Csak az az ember tud helyesen bánni ezekkel az eszközökkel, aki előbb önmagát fenyíti és fegyelmezi meg, aki folyamatos ostorozás alatt áll. Nekünk is mindig kezünk ügyében van a „bot”. Tudjuk-e rendeltetésszerűen használni?