Mindennapi áhítatok

2025. március 31., hétfő

Igehely: Mk 13:14-20 Kulcsige: Mk 13:20 „És ha az Úr nem rövidítette volna meg azokat a napokat, nem menekülne meg egyetlen halandó sem; a választottakért azonban, akiket magának kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat.”

Isten megígérte, hogy velünk lesz a nehézségekben. Ugyanakkor azok időtartamát is Ő határozza meg. „Semmit ne félj attól, amit szenvedned kell… tíz napig fog tartani nyomorúságod…” (Jel 2:10).

2025. március 30., vasárnap

Igehely: Mk 13:9-13 Kulcsige: Mk 13:11 „Amikor pedig elhurcolnak és átadnak titeket, ne aggódjatok előre, hogy mit mondjatok, hanem azt mondjátok, ami megadatik nektek abban az órában, mert nem ti vagytok, akik szóltok, hanem a Szentlélek.”

Jézus intelmeinek célja az, hogy felkészítse övéit az utolsó időkre, amelyek jelei arra figyelmeztetnek bennünket, hogy legyünk éberek, éljünk vigyázó életet a bennünket érő bántalmak ellenére is, és rendeljük alá egyre inkább életünket a Szentlélek vezetésének.

2025. március 29., szombat

Igehely: Mk 13:3–8 Kulcsige: Mk 13:6 „Sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: «Én vagyok!» – és sokakat megtévesztenek.”

Nemrég valaki feltárta nekem a félelmeit. Elmondtam neki, hogy van jó és rossz forrása a segítségnek. Ő angyalok segítségét kérte. „Van jó és rossz angyal is. Biztonságosabb Jézushoz fordulni, mert biztosan nincs jó meg rossz Jézus” – feleltem.

2025. március 28., péntek

Igehely: Mk 13:1–2 Kulcsige: Mk 13:2 „Jézus ezt mondta neki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.”

„Mester, nézd, mekkora kövek és mekkora épületek!” Jézus válasza: „Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.” Ugyanazt látják, de egészen máshogy. A tanítvány szépséget, nagyságot: dicsőségeset lát. Jézus romokat: a szépség, nagyság végét.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Pt 1:17–25 Kulcsige: 1Pt 1:22 „Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek.”

Péter arról a szeretetről ír, amely minden helyi gyülekezetben ott kell, hogy legyen a testvérek között.

„Tisztítsátok meg magatokat...” Akkor tudok szeretni, ha életemet Jézus vére megtisztította. Amikor nem tudok szeretni, legtöbb esetben nem a másikkal van a baj, hanem az én szívembe került valami, ami beszennyez.