Igehely: Ef 1:15–23 Kulcsige: Ef 1:19b-20 „Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodott Krisztusban, amikor feltámasztotta őt a halálból, és jobbjára ültette a mennyekben.”
Jézus Krisztus élete, halála és feltámadása azt bizonyítja, hogy Ő felette áll a természet törvényeinek. Ő alkotta ezeket a törvényeket, Ő Isten. Soha senki nem élt, nem halt meg, és nem támadt fel úgy, mint Ő. Ezzel a hatalommal és dicsőséggel Ő soha nem élt vissza.
Igehely: 1Pt 1:3–9 Kulcsige 1Pt 1:7 „Hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, a dicsőségre és a tisztességre.”
Ezt a levelet a reménység leveleként is emlegetik. Azoknak a keresztyéneknek szól, akik ki voltak téve a pogány környezetükkel való harcnak.
Ma is vannak harcaink. Szükségünk van bátorításra és útbaigazításra. Mivel bátorít ma Isten bennünket? Mire hívja fel a figyelmünket?
Igehely: 1Thessz 4:13–18 Kulcsige: 1Thessz 4:14 „Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt.”
A remény egy bizalomteljes pozitív várakozást jelent. A hittel és szeretettel együtt életünk elengedhetetlen része (1Kor 13:13). A még nem látott dolgokról való meggyőződés, amit kitartással várunk (Róm 8:24–25). Egyszerűen megfogalmazva: valami jónak a várása.
Igehely: Róm 4:13–25 Kulcsige: Róm 4:23-25 „De nem egyedül érte van megírva, hogy «beszámította neki igazságul», hanem értünk is, akiknek majd beszámítja, mert hiszünk abban, aki feltámasztotta a halottak közül Jézust, a mi Urunkat, aki halálra adatott bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért.”
Ennek a fejezetnek a címe a hitből való megigazulás, ami a hívő életünk lényege. Ez Istennek arra a cselekedetére vonatkozik, amellyel a bűnbánó és megtérő bűnöst igaznak nyilvánítja. A következő fontos kérdés, hogy minek alapján? Mi teszi az embert igazzá (elfogadhatóvá) az Isten előtt?
Igehely: 1Kor 15:3–11 Kulcsige: 1Kor 15:3b-4 „Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és feltámadt a harmadik napon az Írások szerint.”
Az evangélium jó hír, örömhír: Jézus Krisztus engesztelő áldozatáról szóló üzenet. Igeszakaszunkban Pál leírja az evangélium tartalmát:
Igehely: Mk 16:14–18 Kulcsige: Mk 16:14 „Végül pedig megjelent magának a tizenegynek is, amikor asztalnál ültek, és szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt.”
Feltámadása után 40 napig Jézus még többször megjelent a tanítványainak. Vajon miért volt erre szükség? Igeszakaszunkban megkapjuk a választ:
Igehely: ApCsel 16:6–10 Kulcsige: ApCsel 16:9 „Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre!”
Pál és Barnabás második missziós utat terveztek (de egyáltalán kikérték az Úr akaratát? ApCsel 15:36). Ezt követően Pál elvált Barnabástól, majd áthaladt Frígián és Galácián. Pál terve az volt, hogy Ázsiában hirdesse az evangéliumot. De a Szentlélek megakadályozta ezt. Hogyan? Az Ige nem tudósít erről. Pál ekkor Bitíniába vette az útirányt, de oda sem engedte Jézus Lelke. De miért nem kérte ki Pál az Úr vezetését egy stoptábla után? Mert Pál nem úgy vélekedett a vezetésről, mint mi. Neki voltak tervei: az evangélium hirdetése.