Mindennapi áhítatok

2020. október 19., hétfő

Igehely: Péld 8:1-36; Kulcsige: Péld 8:34 „Boldog ember az, aki hallgat rám, ajtóm előtt vigyázva mindennap, ajtófélfáimat őrizve.”

A bölcsességet nem csak javasolja nekünk, Isten gyermekeinek az Ige, hanem parancsolja. A bölcsesség ugyanis élet-halál kérdése (35-36v.) Egy kulcsfontosságú dolgot figyeljünk meg a Példabeszédek könyvének 8. részéből a bölcsességet illetően, amit háromszorosan hangsúlyoz az író. A 32.

2020. október 18., vasárnap

Igehely: 1Kir 3:5-14; Kulcsige: 1Kir 3:9 „Adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között. Ki tudná különben kormányozni a te nagy népedet?!”

„Kérj valamit, én megadom neked!” Salamon a lehető legnagyobb alázattal használja ki ezt a hihetetlen nagy lehetőséget, és ez nem csupán abból látszik, amit kér, hanem abból is, ahogyan a kérését megfogalmazza.

2020. október 17., szombat

Igehely: Zsid 3:7-19; Kulcsige: Zsid 3:15 „Mert amikor ezt mondja az Írás: «Ma ha az ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket, mint az elkeseredéskor».”

Ezen a héten láthattuk az Isten igéjéből, hogy milyen nagy károkat okozott a kemény szív. A mai napon a Szentlélek Isten figyelmeztet minket Izráel kudarca alapján. Izráel hitetlenségének, zúgolódásának negyvenéves pusztai vándorlás lett a következménye.

2020. október 16., péntek

Igehely: Jn 13:21-30; Kulcsige: Jn 13:27 „És akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá: Amit tenni akarsz, tedd meg hamar!”

Jézus megjelenti a szomorú igazságot, hogy a tanítványai közül egy el fogja árulni Őt. Korábban is beszélt arról, hogy egy közülük ördög. Akkor nem nevezte meg az illetőt. Jézus szeretete, tapintata, türelme nem bírta jobb belátásra az árulót.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Ruth 3:8–15 Kulcsige: Ruth 3:10 „Ekkor azt mondta Bóáz: «Áldjon meg az Úr, leányom! Hűségedet most még jobban megmutattad, mint korábban, mert nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.»”

Ruth hű­sé­ge el­ső­sor­ban abban mu­tat­ko­zott meg, hogy maga mö­gött hagy­ta régi éle­tét, csa­lád­ját, bál­vá­nya­it, is­te­ne­it, szo­ká­sa­it. El­in­dult az is­me­ret­len­be, hű­sé­get ígért Naó­mi­nak és Naómi Is­te­né­nek. Alá­zat­tal el­fo­gad­ta anyó­sa ta­ná­csa­it. Alá­ren­del­te magát az Is­ten­től ka­pott tör­vé­nyek­nek. Két fon­tos dol­got fi­gyel­he­tünk meg a vi­sel­ke­dé­sé­vel kap­cso­lat­ban: 1. Ruth az ak­ko­ri szo­ká­sok sze­rint járt el, me­lyek közül a leg­több ma már ne­he­zen ért­he­tő. Ezért hiba lenne a mai, er­köl­csi­leg rom­lott világ torz szem­üve­gén át nézni a tet­tét. 2.