Mindennapi áhítatok

2020. október 26., hétfő

Igehely: Péld 4:20-27; Kulcsige: Péld 4:23 „Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!”

Mindenkinek van valamije, amit féltve őrizget. Amikor kulcsra zárjuk a lakásunkat, őrizzük a tolvajoktól. A telefonunkat kóddal védhetjük a kíváncsi emberek elől. A gondjainkra bízott kisgyermek minden lépését figyeljük – őrizzük attól, hogy kárt tegyen magában.

2020. október 25., vasárnap

Igehely: Ez 37:1-14; Kulcsige: Ez 37:14 „Lelkemet adom belétek, életre keltek, és letelepítelek benneteket a saját földeteken. Akkor majd megtudjátok, hogy én, az Úr, meg is teszem, amit megmondtam – így szól az Úr.”

A száraz csontok völgyéről szóló látomás az egyik legismertebb igeszakasz Ezékiel könyvéből. Célja Jeruzsálem eleste után reményt adni az Istentől elfordult, reményvesztett Izráelnek.

2020. október 24., szombat

Igehely: Mk 1:23-27; Kulcsige: Mk 1:27 „Mindnyájan annyira megdöbbentek, hogy ezt kérdezgették egymástól: Milyen új tanítás ez? Hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok engedelmeskednek neki.”

Jézus hatalmának nincsenek korlátjai. A tisztátalan lelkeknek nincs választásuk, engedelmeskedniük kell Jézus akaratának. Egyrészt bátorító nekünk ezt tudni, hogy senki és semmi nem állhat ellen a mi Urunk akaratának, nincs mi fölé kerekedhetne, nincs akitől ne tudna megóvni bennünket.

2020. október 22., csütörtök

Igehely: Jak 4:5-10; Kulcsige: Jak 4:7 „Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.”

Micsoda végtelen, drága kegyelmet hirdet nekünk az Ige, amikor azt mondja: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmét adja.” A pogány vallások bármelyikében egy ilyen mondat valahogy úgy hangozna, hogy: „kegyelmet az talál, aki arra érdemes”.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Krón 15:1–28 Kulcsige: 1Krón 15:13 „Összegyűjtötte azért Dávid Jeruzsálemben egész Izráelt, hogy az Úr ládáját arra a helyre vitesse, amelyet kijelölt számára.”

Dávid ta­nult előb­bi hi­bá­já­ból, és most már nagy tisz­te­le­tet ta­nú­sít Isten je­len­lé­te és szent­sé­ge iránt. Ahogy gon­dos­ko­dott arról, hogy a frigy­lá­dát meg­fe­le­lő­en szál­lít­sák, fi­gyel­ve a leg­ap­róbb rész­le­tek­re is, meg­mu­tat­ta az Úr irán­ti őszin­te tisz­te­le­tét.