Mindennapi áhítatok

2020. szeptember 24., csütörtök

Igehely:Jer 44:1-30; Kulcsige: Jer 44:29 „Ez lesz annak a jele – így szól az Úr –, hogy megbüntetlek benneteket ezen a helyen, és majd megtudjátok, hogy beteljesednek az én igéim rajtatok, a ti károtokra.”

Jeruzsálem pusztulása már hitelesítette Jeremiás életét és igehirdetését, és most elérkezett az utolsó igehirdetéséhez. Hátha most megváltoznak, megtérnek! Sajnos, nem akartak. Bűneikhez, bálványimádásukhoz ragaszkodtak, nem akartak Istenhez visszatérni. De a próféta megpróbálja újra.

2020. szeptember 23., szerda

Igehely: Jer 43:1-13,; Kulcsige: Jer 43:1 „Amikor Jeremiás elmondta az egész népnek Istenüknek, az Úrnak minden igéjét, amelyet Istenük, az Úr üzent nekik, mindezeket a szavakat.”

Jeremiás jó példa minden igehirdető és szolgálattevő részére, mert Isten ilyen embereket keres, akik hirdetik az igét „akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő” (1Tim 4:2). Ehhez kell legalább két dolog:

2020. szeptember 19., szombat

Igehely: Jer 34:1-22; Kulcsige: Jer 34:17a „Azért ezt mondja az Úr: Ti nem engedelmeskedtetek nekem igazán, amikor felszabadulást hirdettetek, ki-ki az embertársának és a felebarátjának.”

Az ember sorsa teljesen reménytelen emberi szemszögből nézve. Csak süllyedünk a romlottságba. Néha vannak olyan események, amik talán egy kicsit felébresztenek, mint pl. betegség, haláleset vagy valami természeti katasztrófa.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: 1Jn 1:5–10 Kulcsige: 1Jn 1:9 „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.”

Pál imádkozott tegnapi igénkben, János viszont bennünket tanít imádkozni. Isten jelenlétében szembesülünk önmagunkkal. Az Ószövetségben is látunk ilyet. Ézsaiás akkor értette meg, hogy bűnös, amikor Isten jelenlétébe került. Egyikünk sem mondhatja, hogy elérte a teljességet, senki sem bízhat önmagában, hiszen „aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék” (1Kor 10:12).