Mindennapi áhítatok

2019. november 6., szerda

Igehely: 2Kor 5:1-10; Kulcsige: 5:9 „Ezért arra törekszünk, hogy akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki.”

A halál utáni állapotunk pontosan igazodik ahhoz az állapothoz, amiben elköltözésünk előtt voltunk. Ha ezen a földön Krisztusnak adtuk életünket, és vele közösségben élünk, akkor a meghalás boldognak nevezhető. Viszont vannak, akik így gondolkodnak: ,,Mulatozva élni és boldogan meghalni!

2019. november 5., kedd

Igehely: Mt 19:16-22; Kulcsige: 19:21 „Jézus így válaszolt neki: Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!”

Az életnél nincs nagyobb érték ezen a földön. Tapasztalható ez különösen akkor, amikor valaki megbetegszik, és kész mindenét feláldozni egészsége érdekében. Jézus Krisztus azért jött, hogy megmutassa az Isten országába vezető utat.

2019. november 4., hétfő

Igehely: Jn 3:23-26; Kulcsige: 3:27 „János így válaszolt: Semmit sem kaphat az ember, ha nem a mennyből adatott meg neki.”

Isten az Ő Fiát a mennyből küldte el a földre. Nem azért, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Minden ember el volt veszve, és minden embernek fel van kínálva a mennyből jött Szabadító és Megtartó Jézus Krisztusban az örök élet.

2019. november 3., vasárnap

Igehely: 1Jn 5:1-13; Kulcsige: 5:11 „Ez a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van.”

Egy fiú sok-sok órát töltött el azzal, hogy megépítsen egy kis vitorlás hajót, majd elvitte egy közeli folyóhoz, hogy kipróbálja. De amikor rátette a vízre, az erős szél elsodorta a hajót. A fiút mélységes szomorúság fogta el, hiszen tudta, milyen kemény munka lesz egy másikat építeni.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Fil 3:1; 4:4 „Egyébként pedig, testvéreim, örüljetek az Úrban! Hogy ugyanazt írjam nektek, az engem nem fáraszt, titeket viszont megerősít. Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!”

Pál apos­tol a bör­tön­ből írja le­ve­lét, el­ha­gya­tot­tan, nehéz kö­rül­mé­nyek kö­zött. Ter­mé­sze­tes lenne, ha azt kérné a test­vé­rek­től: imád­koz­za­nak, hogy ki­sza­ba­dul­jon onnan, mert akkor aka­dály­ta­la­nul vé­gez­het­né to­vább Isten szol­gá­la­tát. De nem ezt teszi, hanem öröm­re hívja a test­vé­re­ket. Egé­szen biz­tos, hogy nem olyas­mi­ről be­szél, ami benne nincs meg. Ál­dá­sok­kal teli élet­ben könnyű bi­zony­sá­got tenni az Úr jó­sá­gá­ról és örö­mé­ről. De a nehéz kö­rül­mé­nyek kö­zöt­ti öröm teszi iga­zán hi­te­les­sé a ke­resz­tyén éle­tet.