Mindennapi áhítatok

2018. október 12., péntek

Igehely: Róm 13:8-14; Kulcsige: Róm 13:14 „Hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne kényeztessétek úgy, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.”

A keresztyénség nem tiltások sorozata, bár sokan úgy tekintenek rá. Igaz, hogy a tízparancsolatban inkább tiltásokkal találkozunk, de az apostol itt elmagyarázza, hogy aktív szeretettel minden törvényt be lehet tölteni.

2018. október 9., kedd

Igehely: Mik 2:1-5; Kulcsige: Mik 2:2 „Megkívánják a mezőket, és elorozzák, a házakat is elveszik, kihasználják az embert és házát, őt magát és birtokát.”

A törvények azért vannak, hogy áthágják őket – mentegetik magukat egyesek cinikusan. Sajnos, szinte naponta látjuk, hogy akinek csak lehetősége van rá, át is hágja a törvényeket azért, hogy saját magának előnyöket szerezzen.

2018. október 8., hétfő

Igehely: Préd 2:1-11; Kulcsige: Préd 2:10 „Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem, hiszen ez volt a hasznom minden fáradozásomból.”

Van egy mondás, ami szerint két dolog teszi boldogtalanná az embert: az egyik, ha nem kapja meg azt, amit megkíván; a másik, ha megkapja.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Róm 15:13–16 Kulcsige: Róm 15:14 „Én pedig, testvéreim, magam is meg vagyok arról győződve, hogy ti is telve vagytok jósággal, telve minden ismerettel, és hogy egymást is tudjátok tanítani.”

To­vább­ad­ni a jót – ez nemes szol­gá­lat és üdvös munka. Csak azt tud­juk to­vább­ad­ni, amink van. Em­lék­szünk még va­sár­na­pi té­mánk­ra: Be­töl­te­kez­ni a jóban való gyö­nyör­kö­dés­sel. Az apos­tol a római gyü­le­ke­zet­ről meg­ál­la­pít­ja, hogy telve van­nak jó­ság­gal, a jó is­me­re­té­vel és azzal a ké­pes­ség­gel, hogy egy­mást is tud­ják ta­ní­ta­ni, in­te­ni! Olyan szol­gá­la­tot végez Pál apos­tol, amit az evan­gé­li­um papi szol­gá­lat­nak nevez. Ez egy közös, a hí­vek­kel együtt vég­zett szol­gá­lat, amit egye­te­mes pap­ság el­vé­nek nevez az egy­ház. To­vább­ad­ni, amit az Úrtól ka­punk.