Mindennapi áhítatok

2018. december 30., vasárnap

Igehely: Jn 1:29-34; Kulcsige: Jn 1:29 „Másnap János látta, hogy Jézus hozzá jön, és így szólt: Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!”

Keresztelő János bizonyságtétele az Úr Jézusról tartalmazott egy különleges megnevezést, „az Isten Báránya”, egy különleges munkát, „elveszi a világ bűnét”, és egy különleges hivatást, „aki keresztel Szentlélekkel”.

2018. december 27., csütörtök

Igehely: Jn 1:6-8; Kulcsige Jn 1:7 „Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen általa.”

Keresztelő János a világosság első tanúja, akinek bizonyságtétele példamutató marad korszakokon át. Milyen volt az ő bizonyságtétele? (1) Nyilvános. Semmiről nem lehet bizonyságot tenni, ha hallgatunk. Keresztelő János nyíltan beszélt az Úr Jézusról.

2018. december 26., szerda

Igehely: Jn 1:14,18; Kulcsige Jn 1:14 „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.”

A Fiú Isten testté lett, emberi formát öltött. Nem értjük, de elhisszük és elfogadjuk. Két tökéletes és különböző természet egyesült benne, egy személyben. Grotius megfogalmazásában, az Úr Jézus vallhatta: „az vagyok, aki voltam, vagyis Isten. Nem voltam az, aki vagyok, vagyis ember.

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Zsolt 40:1-6 Kulcsige: Zsolt 40:5 „Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát, nem igazodik a kevélyekhez és az elvetemült hazugokhoz.”

Megragadóan, sok költői kifejezéssel írja le Dávid egyik felejthetetlen, de kemény élményét. Hogy mi lehetett a pusztulás gödre és a sáros fertő, nem tudjuk. Talán betegség vagy kilátástalan harci körülmény, netalán egy újabb családi perpatvar? Viszont figyelemre méltó ebben a helyzetben Dávid magatartása. Jogosan állíthatjuk, hogy az egész folyamat alapja az őszinte baráti bizalom Isten személyében. Dávidnak zsenge korától kezdve az Úr volt a bizodalma, ezért fordul most is hozzá, és nem a kevélyekhez, akikben már csalódott (5.v.).