Mindennapi áhítatok

2018. december 2., vasárnap

Igehely: Jer 18:1-12; Kulcsige: Jer 18:6 „Vajon nem bánhatok-e én is úgy veled, Izráel háza, mint ez a fazekas? – így szól az Úr. Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Izráel háza, mint az agyag a fazekas kezében.”

Beléptünk a várakozás idejébe. Most kezdünk kapkodni, vagy már készek vagyunk indulni Jézussal? Jeremiásnak, Isten egy gyakorlati példával segít megérteni, hogy Neki hatalma van egy tőle elhajlott népet megsemmisíteni vagy újra formálni.

2018. december 1., szombat

Igehely: 1Jn 5:4-12; Kulcsige: 1Jn 5:4b „És az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.”

János apostol olyan gyülekezeteknek írja ezeket a sorokat, amelyek létszámban kicsik és sok szempontból törékenyek voltak. A körülöttük bűnösen tomboló világgal szemben ijesztő kisebbséget képviseltek, üldöztetést és kitaszítást kellett elszenvedniük, és sokszor küszködtek a reménytelenséggel.

2018. november 29., csütörtök

Igehely: ApCsel 16:1-8; Kulcsige: ApCsel 16:5 „A gyülekezetek pedig erősödtek a hitben, és naponként gyarapodtak lélekszámban.”

Az Apostolok Cselekedeteiben lépten-nyomon olyan irigylésre méltó kijelentéseket olvasunk, amik arról számolnak be, hogy az evangélium folyamatosan terjedt, Krisztus gyülekezete pedig egyre erősödött hitben és gyarapodott lélekszámban.

2018. november 28., szerda

Igehely: 2Thessz 1:1-10; Kulcsige: 2Thessz 1:3 „Szüntelen hálával tartozunk Istennek értetek, testvéreim, amint ez méltó is, hiszen hitetek nőttön-nő, és az egymás iránti szeretet gazdagodik mindnyájatokban.”

A mai ember nagyon szereti a kézzelfogható, érzékszerveinkkel érzékelhető dolgokat. Még értelmi vagy érzelmi képességeket is igyekszünk lemérni tesztek és kiértékelések által. De vajon hogyan mérhető a hit?

2018. november 27., kedd

Igehely: Mk 9:17-27; Kulcsige: Mk 9:24 „Így szólt: Menjetek innen, mert nem halt meg a leányka, csak alszik. Azok pedig kinevették őt.”

Az értetlenkedő ember könnyen elakad a mai történetben megjelenő apa felkiáltásán: „Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!” Miért nem foglal egyenesen állást ez az édesapa a hitével kapcsolatosan? Miért ilyen ellentmondó a kiáltása?

Keresés az elmélkedések közt

Igehely: Zsid 5:11–14 Kulcsige: Zsid 5:12 „Mert mostanra már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy Isten beszédeinek alapelemeire tanítsanak titeket, és olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre.”

Istennek sok mély és drága igazsága van, de a rest fülek tompák befogadni ezeket. A zsidókeresztyének már rég tanítók lehetnének, de ők még mindig az alapoknál, az ABC-nél voltak. Megrekedtek a lelki kiskorúságban, nem tértek át a „szilárd eledelre”, ami satnya növekedést eredményezett (1Kor 3:1–3). Mivel megmaradtak ebben az állapotban, az igazság mélyebb értelmét nem tudták felfogni, így könnyen befolyásolhatók voltak mindenféle tanítástól (Ef 4:11–14). Ilyen állapotban voltak a tanítványok is, amiért az Úr komolyan figyelmeztette őket (Jn 16:12).