Igehely: Lk 24:36–49; Kulcsige: Lk 24:41 „Amikor pedig még mindig hitetlenkedtek örömükben, és csodálkoztak, megkérdezte tőlük: Van itt valami ennivalótok?”
A hitetlenkedéssel bizonytalanság, szorongás és félelem jár együtt. A feltámadt Megváltó első szava a megrémült tanítványokhoz nem csupán a békesség kívánása volt: az isteni békesség a köszöntéssel együtt a szívükbe költözött.
Igehely: Lk 24:1–12; Kulcsige: Lk 24:5 „Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a holtak között az élőt?”
A feltámadásról szóló hiteles bizonyságtételünk hasonló az angyalok üzenetéhez: „Miért keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt, hanem feltámadt.
Igehely: Lk 23:47-56; Kulcsige: Lk 23:52 „Ő elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét.”
Isten igéje a Gal 6:9a-ban a következőket tanítja: „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el.” Az ilyen tettekre mindig szükség van, még akkor is, ha mi fáradékonyak vagyunk. Az is megtörténhet, hogy a jó cselekvése előtt mérlegelünk, megéri-e, megérdemli-e, vagy most van-e ennek az ideje?
Igehely: Lk 22:66-23:25; Kulcsige: Lk 22:20-21 „Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki. De íme, annak a keze, aki elárul engem, az enyémmel együtt van az asztalon.”
Miután a Júdás által vezetett sereg nagycsütörtök éjszaka a Gecsemáné kertben elfogta, Jézust a főpap házába vitték. Az őrizők kigúnyolták és megverték. Ügyében ítéletet nem hozhattak, mert éjszaka volt.
Igehely: Lk 22:1-23; Kulcsige: Lk 22:19 „És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és e szavakkal adta nekik: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”
Már nagyon közel volt a zsidók húsvétja. Ilyenkor nagy sokaság jött Jeruzsálembe, néha az ünnep alkalmával százezren is tartózkodtak a városban és környékén. A főpapok és írástudók elhatározták, hogy megölik Jézust.
Igehely: Lk 21:25-38; Kulcsige: Lk 21:28 „Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.”
A „közeledik megváltásotok” kifejezés csak Lukács evangéliumában olvasható. Az utolsó időkkel kapcsolatosan Üdvözítőnk beszélt bekövetkezendő kozmikus jelekről.
Igehely: 1Sám 19:9–19 Kulcsige: 1Sám 19:18 „Dávid tehát futva elmenekült. Elment Sámuelhez Rámába, és elmondta neki mindazt, amit Saul tett vele. Azután Sámuellel együtt Nájótba ment, és ott tartózkodtak.”
Dávid Saul király elől menekült, de ezenkívül más kihívásokkal is szembe kellett néznie. A sok veszély közepette Istenhez fordult védelemért és útmutatásért. De nem itt kezdte az Istenhez fordulást – bár soha nem késő elkezdeni. Dávid már ifjú pásztorként megtanult Istenhez kiáltani. Amikor igazán nagy veszélyben volt, emberileg talán megoldhatatlan helyzetben – még ha aggodalommal és kérdésekkel telve is –, de töretlen bizalommal fordult Istenhez.