– 1Pt 5:1-11
Inkább szeretünk ajándékainkkal, mintsem feladatunkkal foglalkozni, de Atyánknak az a rendelete, hogy csak a munkásnak legyen bére. Így van meg a nyájon/családon belül mindenkinek a maga feladata, és lesz méltó jutalma.
– Kol 3:12-17; 21
Képességünk Isten ajándéka és nem saját szerzeményünk. Felebarátaink építésére és nem megalázására kell használjuk azokat. Amihez értünk, azzal könnyen válhatunk felfuvalkodottá. Ez abban nyilvánul meg, hogy ledorongolással próbálunk másokat felzárkóztatni, pedig biztatással kellene.
– Ef 6:1-4
Ha összedolgozunk az Úrral, akkor leszünk összhangban egymással: a szülők legyenek felkészültek a vezetésre, a gyermekek pedig készek az engedelmességre. Mint szülők nagyon fontos, hogy jó irányba haladjunk, hívjunk és mutassunk.
– 1Thessz 2:1-12
Apaként először Istennek kell engedelmes gyermekévé lennünk, hogy aztán gyermekeinknek alkalmas vezetője lehessünk. Nem lehet Isten felé engedetlenséget tanúsítani, gyermekeinktől meg engedelmességet követelni. Olyan lelki gyermek legyél, amilyen gyermekeket szeretnél!
– Róm 15:8-13
A reménység olyan kellemes előérzet, amit valamilyen bekövetkező jónak a várása támaszt és táplál bennünk. Társadalmunkban a „reménykedik” szavunk eltorzult azzal, hogy a legtöbb esetben bizonytalan vágy lett belőle.
– 1Kor 2:6-13
Mindenki lehet tanító? A Talmud kétféle embert említ. Az egyik, aki már elérte azt a színvonalat, hogy rabbi (vallástanító) lehetne, de mégsem adja magát a közösség szolgálatára.
Igehely: Zsolt 85:9–14 Kulcsige: Zsolt 85:11-12 „Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást. Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le a mennyből.”
Ebben a zsoltárban azt látjuk, hogy Isten visszavezeti Izráelt az áldás birtokába, az országba, amit megígért. Meg van hirdetve a békesség. A bűnbocsánat az Úr jóságának és irgalmának a gyümölcse. A szeretet isteni jellemvonás. Ő előbb szeretett minket. A hűség ugyancsak isteni, mert Ő magát meg nem tagadhatja. Ezzel szemben a mi hűségünk olyan, mint a reggeli felhő. „Hűség sarjad a földből”: ez azt jelenti, hogy beteljesül minden ígéret, amit Izráel kapott. „Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor »távol« voltatok, »közel« kerültetek a Krisztus vére által” (Ef 2:13).