2017. május 9., kedd
– Zsolt 78:18-32 Kulcsige: Zsolt 78:24
Isten népét a pusztán keresztül akarta vezetni, és ott kívánt gondoskodni róluk. Az Úr értette és hallotta a kísértés vezérgondolatát: „Tud-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
– Zsolt 78:18-32 Kulcsige: Zsolt 78:24
Isten népét a pusztán keresztül akarta vezetni, és ott kívánt gondoskodni róluk. Az Úr értette és hallotta a kísértés vezérgondolatát: „Tud-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
– János 6:1-15 Kulcsige: János 6:11
Isten Fia együttérzésből, szeretetből adott kenyeret a hozzá sereglő sokaságnak. Ő tudta, hogy mi következik: kérdés a tanítványokhoz, és egy gyermek uzsonnájának a felajánlása.
– 1Kir 19:1-8 Kulcsige 1Kir 19:8
Isten elgyötört szolgája az Úrtól küldött angyaltól kapta a táplálékát. Illés már megtett gyalog mintegy 145 kilométert, Jézabel királynő haragja elől menekülve. Azután még egy napig ment a pusztában. Ott álomba merült egy rekettyebokor árnyékában. Felébredt és a haláláért könyörgött.
– Fil 2:14-18
Az evangélium mezején dolgozni nem kívánságműsor. Gyakran megtörténik, hogy az ember előbb jól megvizsgálja azt, amit zúgolódás és vonakodás nélkül kellene tenni. A nagyon jól ismert példázatban az Úr Jézus a szőlőmunkásokról beszél.
– ApCsel 20:32-38
Napjainkban olyan időket élünk, amikor az evangélium szolgálatára egyre kevesebben vállalkoznak. Úgy néz ki, hogy nem sokat változott a helyzet az utóbbi 2000 esztendőben, hiszen az Úr Jézus egy adott pillanatban így szólt tanítványaihoz: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés.” (Mt 9:37).
– Préd 3:14-22
Erdélyben egy hívő család átalakította az otthonát egycsillagos menedékházzá. Hat évvel ezelőtt két hajléktalan gondozásával kezdték családi vállalkozásukat. Ma 160 utcára kivert lélek kap náluk kosztot-kvártélyt ingyen.
Igehely: 2Krón 19:1–6 Kulcsige: 2Krón 19:3 „Bár volt benned valami jó is, mert kiirtottad az országból a szent fákat, és állhatatos szívvel kerested az Istent.”
„Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van.” – jelenti ki Sámuel prófétának az Úr (1Sám 16:7). Isten látja, ami a szívben van: látja a rosszat, de azt a kis jót is: „Bár volt benned valami jó is… állhatatos szívvel kerested az Istent” (3.v.). Jósáfát azt terjesztette, amit érdemes volt, mert ezáltal munkálta Isten akaratát, és a megtérést szorgalmazta. Újra és újra kiment a nép közé. A lelki élet csak helyes rendtartással, jó tanáccsal, Isten nevében működik jól. Jósáfát megtérítette a korabeli embereket, őseik Istenéhez terelte szívüket.